Vártúra a Felvidéken 1.

Vártúra a Felvidéken I.

Bozók – Csábrág – Selmecbánya

Bizonyára már télen eltervezted, hogy merre indulj el túrázni, ha beköszönt a tavasz. Amennyiben felvidéki várlátogatás is szerepelt úti céljaid között, szerencséd van, mert egy cikk-sorozattal leszek segítségedre. Ezúttal Bozóktól Selmecbányáig invitállak, amely útvonalon egy hétvége alatt 3 jelentős várat és Selmecbánya korai erődített városának csekély romjait is meg tudod nézni. A Bozóki vár meglátogatása nem igényel erőfeszítéseket, a kapuig mehetsz autóval, míg Csábrág várának jelentős romjait egy kellemes séta után tudod megtekinteni. Selmecbányán az Óvárat egy városnézés keretében csodálhatod meg, a Glazenberg csekély romjainak felfedezése pedig kellemes levezetése lesz a napnak…

 

Bozók vára, Bzovík

 

Magyarországot Balassagyarmaton hagyjuk el, és Bozók irányába vesszük az irányt. Kb. 1 órás kényelmes út alatt tehetjük meg a 43 km-es távot. Zólyom városától 30 km-re délre, Korpona közelében, a Besztercebányai kerület Korponai járásában fekszik Bozók (Bzovík) falu. 1135-ben “Bozouk”, 1245-ben “Bozok”, 1331-ben “Bozook”, 1439-ben “Kis Bozok” néven szerepelt a település neve. A község déli végében, dombon emelkednek a már messziről látható, hatalmas törökellenes erőd, Bozók várának falai… A kapuig elmehetünk autóval a vár megtekintéséhez.

Az egész várat széles vizesárok fogja körül, a kapuhoz fahíd vezet. A vár falai minden oldalon kb. 85 méternyi négyszöget zárnak körül, a falak sarkait hatalmas tornyok erősítik. A falon belül emeletes, de viszonylag alacsony épületek romja áll. Az egyik épületszárny közepéből hajdan kimagasló őrtoronyból már csak falcsonkok láthatók. A belső tér közepén már csak az egykori kolostorépület és gótikus templom csonkjait, valamint alapköveit látni. A templom román tornya a második világháború alatt dőlt romba. Csupán a gótikus sekrestye áll még, melyet egy ideig kápolnává alakítva használtak. A négyszögű erődítmény gótikus-reneszánsz sarokbástyái, portáléi még eredeti szépségükben láthatók, akárcsak a lőrések s az ágyúcsövek helyei. Néhány évtizede hozzákezdtek a bozóki erőd felújításához, 2018-ban a belső udvaron lévő romkert kitisztítása és feltárása folyt.

Az 1130. körül alapított ciszterci apátság átalakítása által keletkezett. Néhány évtized múlva megalakult itt a premontrei prépostság, amely Hont legnagyobb feudális uraságává vált. A 15. században többször feldúlták. A prépostságot 1530-ban Balassa Zsigmond a hatalmába kerítette, a szerzeteseket kiűzte és az eredetileg román stílusban épült kolostort vízárokkal és négy sarokbástyával megerősített hatalmas erődítménnyel gótikus-reneszánsz várrá alakította át. Az erődítményt a második világháború végén megrongálták és az utóbbi években részben felújították. Az erődítményen és a bástyákon kívül a hajdani kolostor romjai és az eredetileg román stílusban épült templom egy része maradt meg a várudvaron. (Varjú Elemér: Magyar várak, slovakia.travel)

 
Csábrág vára, Csábrágvarbók (Čabradský Vrbovok)

 

Bozók után Csábrágvarbók település felé igyekszünk, hogy a falut elhagyva a Konszké (Konské) tanya mellett, a vár parkolójánál letéve az autót, elinduljunk a vár felé. Csábrág vára Szlovákia déli részén, a Korponai-fennsíkon található. A völgyben vezető gyalogút kb. 1 órát vesz igénybe, kényelmes sétával közelíthető meg a vár. A 14. század elején épülhetett, mert Károly Róbert király 1355-ben már a Dobrakutyai nemzetségnek juttatta az erősséget. Miután az uralkodó 1342-ben Dobrakutyai Demeter fia Lőrinc fiaitól, Pétertől és Leukustól elkobozta, Mária királynő Szécsényi Franknak adta zálogba. Csábrág várát azonban Zsigmond 1387-ben Saskő váráért visszacserélte. 1394-től a kazai Kakas családé volt, majd 1467 előtt Horváth Damján szerezte meg.

1511-ben már Fáncsy Orbán a vár ura, aki még ebben az évben Tamás érseknek és az Erdődyeknek adta el. Végül a vár II. Lajos adományának, valamint Bakócz Tamás végrendelkezésének köszönhetően végleg az Erdődyeké lett. Ugyanis Tamás érsek Csábrágot unokaöccseire, Bakócz Bálint fiaira: Farkasra és Istvánra hagyja. Pálffy Péter házasság révén jutott az Erdődy család hozományaként az erősség birtokába, melyet többször megerősített és megvédett az erre portyázó török seregektől. 1582-ben bekövetkezett halála után, özvegye révén Illésházy István, a későbbi nádor vette birtokba. 1584-ben a bécsi haditanács a vár lerombolását kezdeményezte, ezzel szemben azonban 1585-ben Giulio Ferrari olasz építész irányításával mégis inkább megerősítették és nagyobb mennyiségű hadianyaggal látták el.

Az utolsó híres birtokosa között megtalálhatjuk még a Koháry családot, akik az erősséget folyamatosan használták a vár 1812. évi pusztulásáig. Csábrág vára több részből áll. A hegytetőn helyezkedik el a palota, melyet a belsővár falai öveznek. Az alsó szinteken hatalmas, négyszögletes bástyák által erődített védőövek húzódnak. A romokat a fák és bokrok részben benőtték, több emeletes falai azonban így is rendkívül látványosak. A hegy alatt található a kicsiny Csábrágváralja település, mely ma már lakatlan, házai düledeznek, pusztulnak. (Beljak, Ján – Mordovin Maxim: Kutatások Csábrág várában 2013-ban. Castrum 17. (2014))

Eredetileg az őrvárat, amelyet 1276-ban említ először az írás, a közép-szlovákiai bányavárosokba vezető útvonal védelmére építették. Csábrágot felépítése után egy ideig Litva várának mondták. Ezt az elnevezését a közeli, Litva nevű romvártól kapta, mely tőle délkeletre 3 km-re, a Litva folyó kanyarulatában állt, és az 1320-as években pusztult el. A két vár közelsége és azonos neve miatt e korán elpusztult vár adatait a történészek napjainkig tévesen, Csábrág történelmében szerepeltetik. (http://varak.hu) A 16. században törökellenes erődítménnyé alakítottak át, amely sikeresen ellenállt minden török támadásnak. A 17. században a Koháry család szerezte meg a várat, akik azt a kényelmesebb Szentantalban álló kastélyba kötözésük után 1812-ben felgyújtották. A vár azóta pusztulásnak indult. (slovakia.travel) 

 
Selmeci óvár, Selmecbánya (Banská Štiavnica)

 

Bozók irányában tovább haladva folytathatjuk utunkat Selmecbánya felé. Selmecbánya (Banská Štiavnica) központjának fő látványossága az UNESCO Világörökségének Jegyzékébe bejegyzett, a Szentháromság tértől (Trojičné námestie) nyugatra fekvő Óvár. Az óvár legrégibb objektuma Szűz Mária volt plébániatemploma. A szomszédos Szent Mihály templommal együtt mint háromhajós román bazilikát a 13. században építették. A templom körül a 14. században védfalat építettek ki, miáltal kezdett kialakulni a jövendő városi vár alapzata. A védőrendszert később egy bástyával, a bejárati kaput toronnyal bővítették.

A bazilikát a 16. század elején gótikus templommá alakították át. A török veszély további átalakítást igényelt, ami a templom megerősítését és erődítménnyé változtatását vonta maga után. A templom boltozatát leomlasztották, így jött létre a mai négyszárnyas palota-épület belső udvarral a központi templomhajó helyén. A 18. században végrehajtott barokk átalakítás főleg az eredeti bejárati tornyot érintette. Az Óvár ma a Szlovák Bányászati Múzeumot szolgálja.

A nyári szezon alatt színi előadások és kultúrműsorok színhelye. Érdekes kiállítások találhatók itt: Régészeti kiállítás – Érkeznek a bányászok (Baníci prichádzajú), M.S. mester későgótikus oltárának makettje (Maketa neskorogotického oltára Majstra M.S.), Kovácsműhely (Kováčska dielňa), Barokk plasztika (Baroková plastika), Lövészeti céltáblák (Strelecké terče), Pipakészítő műhely (Fajkárska dielňa), Órakiállítás (Expozícia hodín) és a Kínzókamra (Mučiareň). Az Óvár megtekintését kedvezményes belépőjegy fejében össze lehet kapcsolni a Történelmi-művészeti útvonal megtekintésével. A vár megtekintését követően pedig lehetőség van megnézni a Leányvárat is. (slovakia.travel) 

 

Glanzenberg (Óváros, Staré Mesto)

 

Selmecbánya mai városközpontjától északra található a középkori Selmecbánya elpusztult erődített települése a Glanzenberg (Óváros, Staré Mesto) nevű hegyen. (GPS: É 48° 27.954 (48.465897) K 18° 53.526 (18.892107) A korábbi kutatások Selmecbánya korai erődített városaként határozták meg, más teória szerint egy 13. századtól kezdve kiépült, a várostól részben független erődítmény lett volna. A korábbi óváros elméletet erősíti azonban a lehatárolt terület nagysága.

Bár a területen már a 11. században is bányásztak nemesfémet (bányászat talán már az ókorban is folyt), Selmecbánya első írásos említése 1217-ből való. Városi jogokat 1245-ben kapott. Ha a glanzenbergi romok valóban azonosíthatók az első erődített városias megtelepedéssel, a település a völgy irányába terjeszkedett volna és idővel a centrum is ide, délebbre helyeződött át. 1443-ban földrengés pusztította a várost, s az újjáépítés felgyorsíthatta a korábbi településrész elhagyását és pusztulását. (muemlekem.hu)

A glanzenbergi romok megtekintése után vártúránk véget ért, de a cikk-sorozat következő részében újabb jelentős várak és várromok történetét ismerheted meg a Felvidéken…