Vas megye várai » Nádasdy-vár, Sárvár

Nádasdy-vár

Sárvár

A sárvári vár a 13. században épülhetett, 1327-ben a király szerezte meg a Kőszegeiektől, a 14. század végétől – megszakításokkal – a Kanizsai család birtokolta. A 16. században felesége, a fiúsított Kanizsai Orsolya révén a nádori tisztségre is jutó Nádasdy Tamás birtokába jutott, hozzá köthető a ma álló erődvonal kiépítésének megkezdése. A kiépítést fia és unokája folytatta, Nádasdy Tamás országbíró ugyanakkor tovább építtette a palotaszárnyakat is. A török kor után elsősorban a Szilyek építkeztek itt.

A sárvári vár 3 egységből, a vizesárokból, a külső védműből és a palotából áll. A 2005-ben megkezdett felújítás a külső védőmű 5 bástyáját és az azokat összekapcsoló kötőgátfalakat (cortinákat) érintette. A bástyák külső felülete tégla- és kőfalazat. A belsejükben kialakított ágyúkamra egy-egy „V” vagy „L” alaprajzú, dongaboltozatos helyiség, melynek mindkét végén kilövőnyílás van. A kötőgátfalak mellé földet halmoztak, melyet egy azokkal párhuzamosan futó további fal támasztott a palota felőli oldalon. Ezt a földet a 19. században elhordták a fal mellől, hogy ezzel a külső és a belső várfal között nagyobb területet nyerjenek és azt a vizesárok feltöltésére használták fel.

A török veszély elmúltával ideig-óráig még megpróbálták a bástyákat hasznosítani, ezekről azonban kiderült, hogy hosszabb emberi tartózkodásra alkalmatlanok. A bennük kialakított vízelvezető csatornák és vízelnyelők a korábbi tapasztalatok és a hadmérnökök tudásának ékes bizonyítékai. Tárolásra sem igazán alkalmasak, mivel a hidegebb időben a befolyó víz jégcsapként bizonyítja, hogy bort vagy sajtot hosszabban nem tarthattak itt. A sárvári vár bástyái mind különböző méretűek, de egymástól kevéssé eltérő formával, belsejükben öt különböző méretű ágyúkamrával. Leírásukat, a bennük tett megfigyeléseket északnyugatról dél felé körbehaladva adjuk:

1. bástya: Eredetileg vörös kavicsos agyagot döngöltek bele padozatként. A fakalodarendszer, mely a padozat alatt is megvolt, a magas talajvíz megszűnésével erős korhadásnak indult. Falai alatt cölöpök voltak leverve. A kazamaták belsejében a teherhárító ívek megroppantak, mivel a várárok vízének lecsapolásával a cölöpök teteje kikerülve a vízből elkorhadt, így az ívek különböző mértékben megereszkedtek, különböző módon mozdítva magukkal a falakat. Bástyatorkában később osztófalat építettek, ezzel a dongaboltozat önhordó szerkezetét szüntették meg. A korábbi lépcső pofafalát sikerült ebben a bástyában a víznyelővel és a vízelvezető csatornával együtt megtalálni, ezek bemutatásra kerülnek. A bástyában többször tároltak zöldséget és érlelték a vadhúst, keleti, később kialakított helyisége börtönként is szolgálhatott.

2. bástya:A megtalált eredeti vörös kavicsos agyagos padozatot és a 18. századi lépcsőt lehetett rekonstruálni. Itt kerültek tanulmányi raktár jelleggel elhelyezésre a várban megtalált faragott gótikus és reneszánsz kövek, terrakotta idomtéglák.

3. bástya: Itt a változó méretű és formájú téglákból álló téglapadozat mellett egymásba illesztett homokkövekből álló, 2,3×2,7 m nagyságú, a bástya vizesárok sarka felé lejtő padozat került elő, melybe három, a lefolyást segítő vájatot véstek. Funkciójára vonatkozóan csak feltételezéseink vannak. Belőle, többek között boltozatába a hozzáépített ún. galambházba vezető ajtókat vágtak, melyek jelentős statikai problémákat okoztak. A helyreállítás során befalazásra kerültek, a bővítménybe új födémek és nyílászárókat építettek.

4. bástya: 1906-ban a bástyába kaput vágtak, hogy a gazdasági udvar forgalmát a palotaszárnnyal közös kaputól eltereljék. A csatornázások átgondolatlansága miatt a későbbiekben a bástyafal alaptestét is átvágták, így észak és dél irányban is elmozdulnak a falak. A bástyatorok elbontásra került, miként az észak-déli irányú ágyúkamra. Csak a nyugat-keleti irányú ágyúkamra maradt meg, melyben a vízelfolyást segítő járatot építettek. E bástyában négy elfalazott lőrés is előkerült, melyek láthatóak lettek a helyreállítást követően.

5. bástya: Új padozatába vörös kavicsos agyag lett bedöngölve, hogy hasonlítson az eredetihez. Vízelfolyást segítő csatornájának „folyókája” feltárásra került.


Forrás:
P. Hajmási Erika: A sárvári vár védelmi rendszere a legújabb kutatások alapján (Castrum 5., 2007/1.)

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!