Heves megye várai » Oroszlánvár, Domoszló

Oroszlánvár

Domoszló

Az Oroszlánvár hegye Domoszlótól északészaknyugatra 5,5 km-re helyezkedik el. A Kékestől keleti irányba kiinduló mátrai főgerinc hegycsúcsainak egyike. Oldala körös-körül igen meredek, csak a nyugat felől csatlakozó keskeny gerinc felé enyhébb a lejtő. A vár az egész hegytetőt magába foglalja.

A vár magja hosszúkás, ovális alakú. Hossza 33, legnagyobb szélessége 16 m. Jól követhető peremén a kőből rakott egykori övezőfal vonala nagyrészt meghatározható. Csak a déli oldalon áll 15 méteres hosszúságban egy kb. 1,20 m vastagságú, mintegy 0,5 m magas falvonulat, északon és délkeleten csak a terepviszonyok utalnak ma már föld alatt levő további szakaszokra. Terepalakulatokból következtethetünk egy toronyra a terület nyugati szélén, továbbá egy (alápincézett?) épületre északkeleten.

A terület erősen bolygatott középső részén több nagy gödör található, egyikük talán ciszterna lehetett. A várat árok veszi körül. Ebben főként délen több, felülről lezuhant faldarab és nagy mennyiségű épülettörmelék van, tehát erősen feltöltődött, eredeti mélységét és alakját csak ásatással lehetne megállapítani. A nyugati oldalon a kőzetbe vágott, függőleges sziklafalak jelentik az árok két oldalát Mivel az épülettörmelék nagymértékben beborítja a vár oldalát, lehetséges, hogy sziklába vágott függőleges árokszél máshol is előfordul. Az árok szélessége a két sziklafal között 7 m, a többi helyen 15-24 m között váltakozik. Mélysége a jelenlegi, erősen feltöltődött állapotban is 6-8 m körüli. A vár két hosszanti oldalán az árkot külső sánc kíséri. A délnyugati és északkeleti széleken azonban a hegy természetes domborulata szükségtelenné tette mesterséges sánc készítését. A délkeleti oldalon a sánc alatt 10–11 m távolságra, 4 méterrel alacsonyabb szinten egy határozott terasz húzódik, mellette a belső terület valamivel egyenesebb felületű, mint közvetlenül a sánc alatt. Ez a terasz kb. 55 m hosszan követhető. Északkeleti vége elmosódott, itt bizonyára felkanyarodott a sánchoz, mert igen meredek oldal következik.

Egy korai említése után Szederkényi Nándor, majd a Borovszky-féle megyemonográfia foglalja össze először a várra vonatkozó adatokat. Könyöki József és két alkalommal Bartalos Gyula is szerepelteti munkájában, ez utóbbi őskori eredetét hangsúlyozza. Pásztor József is többször említi, 1933-ban a történetét ismerteti részletesen, de szövegéből kiderül, hogy a helyszínen nem járt. A vár történetének összefoglalására újabban többször is sor került. A történeti adatok mellett a romokat röviden, majd kissé részletesebben csak az újabb időkben írták le. 1980–1983 között Dénes József járt a helyszínen, és ő az, aki elsőként részletes és szakszerű leírást ad róla, és vázlatos felméréssel összekapcsolva kutatástörténetét is ismerteti.

A vár területéről az Árpád-kor második felére tehető fehér színű, csigavonalas díszítésű, valamint késő középkori cserepek és falenyomatos paticstöredékek is kerültek elő. Legutóbb Nováki Gyula foglalta össze a várra vonatkozó adatokat, amikor az általa 1993-ban készített felmérését is közölte, 2004-ben Feld István járt a helyszínen.

Az Aba nembeli [Verpeléti] Demeter fia Leusták 1289-ben átadta az „Oroszlánhegyet” tartozékaival, határai között Aba nembeli Kompolt fia Péter comesnek cserébe a Heves megyei Ányásért. Mivel az első említésnél a „hegy”-hez tartozó birtokról van szó – mint azt Dénes József megállapította – nem zárható ki, hogy ekkor már állt is a vár. A kutatók többsége Kompolt fia Péterrel hozta összefüggésbe a vár építését, amelyet először 1325-ben említenek, amikor három fia osztozkodásakor közös birtok marad. A 14. század folyamán végig a tőlük származó Nánai Kompolti- és Domoszlói családoké. 1415-ben Domoszlói László kapott a várbirtokra új adományt, de a Domoszlói család kihalásával (1418) a rokon Kompoltiakra szállt. 1476-ban Kompolti Miklós özvegyéé volt, aki ekkor új férjének, Lévai Cseh Jánosnak adományozza. 1510-ben a Guti Országh család és a Kompolti család tagjai kölcsönös örökösödési szerződést kötnek egymással birtokaikra, amelyet a király is jóváhagyott.

A Kompolti család férfiágon 1522-ben kihalt, ekkor a birtokot részben Losonczy István, részben Országh Imre kapta; 1552 után kizárólag az Országh családé lett. Bánffy Istvánné Országh Magdolna 1548-ben pert indított Országh Kristóf ellen s Oroszlánkő várát és a hozzátartozó községekből részét követelte. A per 1560-ban dőlt el Bánffyné javára, bár Országh Kristóf a végrehajtásnak ellene szegült, de végül is egyezségre léptek. Ennek eredményeként 1560-ban I. Ferdinánd új adományként adja a birtokot Országh Kristófnak. 1567-ben az Országh család férfitagjai is kihaltak, ezért 1569-ben Enyingi Török Ferenc – az előző birtokos Országh-családból származó Borbála férje – kapja királyi adományként. A birtokba iktatásra 1570-ben kerül sor. A Török családé marad 1606-ig, amikor a Nyáryaké lesz. Utolsó adatunk 1607-ből származik, amikor még 50 hajdú őrizte a várat. Ezután többet várként nem említik.


Forrás:
Nováki Gyula – Baráz Csaba – Dénes József – Feld István – Sárközy Sebestyén: Heves ​megye várai az őskortól a kuruc korig

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!