Heves megye várai » Marhádvár, Parád

Marhádvár

Parád

Parádtól délre kb. 5 km-re az Ilona-völgy déli vége ketté ágazik. Közötte emelkedik a Marhád nevű hegy, melynek magassága 603,3 m. A hegytetőt képező, kelet-nyugat irányú gerinc két vége kissé kimagasodik. Mindkét végén van egy-egy vár, egymástól 175 m-re. A gerinc nyugati végén a Marhádvár I. helyezkedik el.

Szélén teljesen lepusztult, körvonalaiban is erősen rongált kőfal maradványait találjuk, amely a téglalap alaprajzú területet körbeveszi. A faltörmelékben kevés tégla is akad. Belső területe kissé domború, délkeleti sarka erősen bolygatott. A fallal kerített terület hossza 32, szélessége 17 m. Két végén egy-egy árok mélyed a sziklás talajba, a nyugatinak külső szélén alacsony sánc is van. A gerinc felőli, keleti árok a nagyobb, szélessége 12 m, mai mélysége 3 m. A két hosszanti oldalon nincs nyoma ároknak.

Először Könyöki József, majd Bartalos Gyula és Pásztor József említi, de közelebbi adatok nélkül. Pásztor felvetette, hogy az Aba nemzetségben előforduló Marchard személynévvel függhet össze a vár neve. A Barcza–Vigyázó féle útikalauz is ezt említi. Jóval később, az 1980-as években Dénes József járta be a várat, röviden leírta és vázlatos rajzát is közölte. Megállapította, hogy a hegytetőn két vár nyoma látszik (Marhádvár II.). Mint feltételezést, ő is említi a Marchard nevet, aki 1246 után mint újvári ispán szerepel. Dénes az I. számú vár előterében 100 m hosszú elővárat is említ. Utalt az itt fellelt fehér színű Árpád-kori kerámia leltekre is.

A hosszan elnyúló hegytető közepén valóban van egy erős mélyedés, ennek eredetét egy későbbi ásatás fogja tisztázni. Legutóbb Nováki Gyula foglalta össze a várra vonatkozó adatokat, amikor az általa 1993-ban készített felmérését is közölte. A helynek és a várnak nevet adó Aba nembeli Marhard, IV. Béla király hű embere volt, aki 1251–1275 között szerepel az írott forrásokban, 1246–1254 között újvári ispán volt. Személye valószínűleg kapcsolatba hozható a terület Aba nemzetségi birtoklásával és a két erősség létesítésével, mivel 1275-ben Marhard ága közösen birtokol a Csobánka-ággal Gyöngyösön. Magát a vára(ka)t az oklevelek nem említik.

A hegygerinc keleti végén a Marhádvár II. helyezkedik el. A gerinc keleti vége itt feltűnően, kúposan kiemelkedik. A gerinc felől, a kúpos csúcs nyugati aljában árok és ennek külső oldalán sánc húzódik, hossza 18 m, az árok szélessége 8 m. A sánc és az árok észak felé az igen meredek hegyoldal felett végződik. Déli végüknek azonban nincs folytatása a csúcs délnyugati aljában, ahol pedig a védelem szempontjából szükséges lett volna. A csúcs északkeleti aljában igen keskeny, alig 2 m széles, sziklás gerinc indul, erről az oldalról sincs nyoma ároknak, vagy sáncnak. Magán a kis csúcson pedig nincs nyoma semmilyen földmunkának, vagy esetleges épületre utaló terepjelenségnek. Az 1980-as években a Marhádvár II.-t is bejáró Dénes József azon a véleményen volt, miszerint itt egy elkezdett, de be nem fejezett várépítés maradványai találhatók. Legutóbb Nováki Gyula foglalta össze a várra vonatkozó adatokat, amikor az általa 1993-ben készített felmérését is közölte.


Forrás:
Nováki Gyula – Baráz Csaba – Dénes József – Feld István – Sárközy Sebestyén: Heves ​megye várai az őskortól a kuruc korig

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!