Heves megye várai » Maklyánvár, Egerszalók

Maklyánvár

Egerszalók

A vár kerek dombja Egerszalók község délkeleti végétől közel 1,5 km-re, egy ívben kanyarodó völgy közepe táján, északnyugat felé kiugró földnyelv kimagasodó végén helyezkedik el. Oldala körös-körül meredek, csak a keleti nyereg felé enyhébb a lejtő. A vár magját kis lapos plató alkotja.

A plató északi felén egy nagy és egy kisebb gödör mélyed az erősen sziklás talajba. A plató átmérője 10 × 6,5 m, melyet 2–2,5 méterrel alacsonyabb szinten terasz veszi körbe, amely csak a déli, meredekebb oldalon szakad meg 14 m hosszan. A terasz szélessége 4–5 m. 20 m távolságra, 6–8 méterrel alacsonyabb szinten újabb terasz következik. Ez azonban csak háromnegyed körben övezi a várdomb oldalát – a déli oldalon egy nagy sziklában végződik –, a nyugati és délnyugati oldalon hiányzik. A keleti nyereg felé eső szakaszon, ahonnan leginkább meg lehetett közelíteni a várat, kb. 40 m hosszan sánc is emelkedik a terasz szélén, belső oldalán árokkal. Az árok közepe táján egy nagy gödör van, mellette töltés hidalja át az árkot, ezek bizonyára újabb keletűek.

Kandra Kabos már 1885-ben röviden leírta a várat, és három vele kapcsolatba hozható középkori adatot is ismertetett. Bartalos Gyula kőkorszakbeli leleteket és kettős sáncot említi röviden. Szerepel Gerecze Péter gyűjteményes munkájában is. Soós Elemér a Mokyan családdal kapcsolatban említi, közelebbi adatok nélkül. Pásztor József a történeti adatokon túl, röviden leírja a vár maradványait is. Tanner József már részletesen ismerteti a helyszínt és jó távlati fényképet is közöl a várról.

A várra és részben Szalók birtokra vonatkozó történeti adatok később is többször szerepelnek a történeti-topográfiai munkákban. Legutóbb 2000-ben Nováki Gyula és Baráz Csaba foglalta össze a várra vonatkozó adatokat, amikor Nováki Gyula által 1993-ban készített felmérését is közzétették. Györffy György szerint a vár építője az Aba nemzetség Debrői-tarjáni ágából származó III. Makján lehetett, aki 1286–1289-ben nádor volt. 1337-ben azonban már csak a vár „hegyét” (Makyanwarahegy), 1350-ben pedig a váraljai (Mokyanvaralya, Mokyanuaralya) rétet, valamint a vár helyét (locum castri Mokyanwara) említik.

1435-ben egy Egerszalók birtok megosztásáról szóló oklevélben a határ leírásánál ugyancsak a várhegy (montem Makyanwar), és a mellet lévő 26 rét (pratum Makyanwarawelgye vocatum) szerepel. Az 1435. évi oklevél 1509. évi átírásában a vár helyén „in loco castri Maklyán” épület már nincs, csak egy régi kutat említenek. A valószínűleg a 13. sz. második felében, végén épült magánvár már korán, talán már a 14. sz. elejének harcai során elpusztulhatott.


Forrás:
Nováki Gyula – Baráz Csaba – Dénes József – Feld István – Sárközy Sebestyén: Heves ​megye várai az őskortól a kuruc korig

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!