Heves megye várai » Kanázsvár, Mátraderecske

Kanázsvár

Mátraderecske

Kanázsvár Mátraderecske templomától dél-délkeletre 1,2 km-re, Recsk templomától északnyugatra 1,5 km-re található. Nyugat irányába kinyúló, keskeny hegygerinc végét foglalja magába. A hegy nyugati és déli aljában kanyarog a Recsk – Mátraderecske közötti vasútvonal. A hegyoldal rendkívül meredek, helyenként függőleges, megmászhatatlan sziklafalakkal. A vár belső területe rendkívül keskeny, sziklás felületű gerincen helyezkedik el.

Falmaradvány csak a keleti végében található, ahol egy toronynak még ma is kb. 15 m magas csonkja áll. Külső oldalán a szép kváderköves borítás fenn a magasban egy nagy felületen ma is épen látható. Egyébként a fal külső síkja nagyrészt követhető négy, egymásra tompaszögben csatlakozó részen. A torony belső oldala erősen töredékes. A korábbi irodalom által említett, a torony közepén felvezető, sziklába vágott lépcsőt ma már nem látni. A korábban közölt alaprajz szerinti, az északi oldalon négyzet alakú kiugrás (kaputorony?) sem található ma már, ennek csak a külső fala látszik kis csonk alakjában. Egyéb fal az egész vár területén nincs a felszínen.

A régi alaprajzon feltételezik az udvart körülvevő várfalat, ennek körvonalát azonban a valóságos helyzethez képest túl szélesre vették. A toronyhoz csatlakozó belső terület igen egyenetlen, sziklás, legnagyobb szélessége 7 m, de ennek is egy része már erős lejtőt jelent. Egy helyen pedig 2 m-re szűkül össze. A déli és nyugati oldalon a pontos szélét nem lehet megállapítani. A várbelső hossza kb. 25 m. A belső várat keletről, a hegynyúlvány folytatása felől, részben sziklába vágott árok védte, szélessége 10 m körüli volt, de ma már erősen feltöltődött. Ehhez csatlakozik egy sziklás plató, kis elővárként, területe mindössze 8 × 4 m, nagyobbrészt sziklás meredek fogja körbe. E kis plató alatt a keleti oldalon újabb árok következik, szélessége 16 m, mélysége 4–5 m. Az árok a déli oldalon a meredek oldal felett végződik, a másik vége azonban átkanyarodik a meredek északi hegyoldalra és itt még 25 m hosszan, terasz alakjában követhető. E második, nagy árkon túl, a meredeken lejtő gerincen 20 méterrel lejjebb újabb árok következik, kb. 45 m hosszan választja el a várat a hegygerinc folytatásától. Ez azonban már erősen feltöltődött, csak elmosódott alakban követhető.

Két említés után Pásztor József írta le először röviden a várat, vázlatos alaprajzzal. Nagyrészt ezt követték a későbbi leírások is. Kozák Károly részletesebben is leírta a várat, de úgy tűnik, hogy a régi leírások és a már említett vázlatos rajz alapján. A ma is álló, magas falcsonkot nem a tényleges helyen jelölte. Később Feld István foglalkozott a várral részletesen. A birtokviszonyok alapján arra következtetett, hogy bizonyára az Aba-nemzetség Recski ága építtette az általa éllel ellátott hengeralakkal rekonstruált toronnyal rendelkező várat. E formára 13–14. századi analógiákat ismertet. A várra vonatkozó adatok híján csak annyi bizonyos, hogy a 16. században már nem állt. Legutóbb Nováki Gyula foglalta össze a várra vonatkozó adatokat, amikor az általa 1993-ban készített felmérését is közölte.


Forrás:
Nováki Gyula – Baráz Csaba – Dénes József – Feld István – Sárközy Sebestyén: Heves ​megye várai az őskortól a kuruc korig

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!