Heves megye várai » Földvár, Verpelét

Földvár

Verpelét

A Földvár Verpelét templomától 3 km-re északnyugatra található, egy – erődítésre nem túl alkalmas – széles, lapos hegyháton. Tengerszintfeletti magassága 214 m, nagy területre nyújt kilátást, a tarnaszentmáriai Várhegytől alig 1 km választja el. Típusát tekintve az eddigi kutatás egy része szerint a Mátra egyetlen földhalomvára („motte”). A nagyjából kör alakban húzódó, ma már erősen elszántott, kb. 20 m széles árokkal körülvett, 160–180 m átmérőjű terület közepén emelkedik egy 7 m magas, valószínűleg mesterségesen emelt földhalom. A tetején meszes, habarcsos kövek jelzik, hogy valamilyen kőépület – valószínűleg torony – állt 30 m átmérőjű felső, vízszintes felületén.

A Földvárról először a Vártúrák kalauzában olvashatunk. Helyét pontosan meghatározzák, körülötte az árkot („gyűrűt”) és a tetején meszes köveket említenek, amelyek valószínűleg egy kőépítmény maradványai. 1983-ban Dénes József Sándorfi Györggyel felmérte, majd 1985-ben és 1990-ben a felszíni vizsgálódásai eredményeit a felmérés vázlatos rajzával együtt közölte. Sándorfi György felmérését Nováki Gyula és Baráz Csaba 2000-ben tették közzé. Dénes József megállapítása szerint a Földvár feltűnő közelsége az eltérő típusú, de azonos birtokon elhelyezkedő Tarnaszentmária – Várhegyhez valószínűvé teszi, hogy a két várat nem egy időben használták, hanem a későbbi vár átvette az elavulttá vált korábbi szerepét. Erősen valószínűsíthető, hogy az általa motténak tartott verpeléti erősség képviselte a korábbi, korszerűtlenebb típust. Dénes József valószínűnek tartja, hogy a vár az Aba nemzetség Verpeléti ágához köthető. Dénes József leírásában a méretet az erősen elmosódott, de felismerhető árok külső szélétől vette.

A vár védett területének a szélét azonban az árok belső széle jelenti, ennek alapján a vár átmérője kb. 125×120 m, tehát majdnem kör alakú. Északkeleti szélét az 1983-as méréskor sűrű, áttekinthetetlen bozót takarta, ezért ott mérni nem lehetett. E terület közepén emelkedik a mesterségesnek tartott halom, de azt erősen szétszántották, eredeti magasságát és alakját, a központi plató méreteit nem ismerjük. A ma is 7 méteres relatív magasság szerint tekintélyes méretű volt. A motte típusú várak középen álló, mesterségesen öszszehordott dombjának aljában van többnyire az árok. A verpeléti erősség azonban abba a ritkán előforduló típusba tartozik, amelyeknél a központi halmot, mintegy „várudvarként”, még egy vízszintes terület veszi körbe és ennek szélén, a halomtól távolabb keríti az árok. Magyarországon két helyről ismerünk ilyen típust, Kisgyőr–Halomvárat és Miskolc–Leányvárat, de mindkettő nagyobb a verpelétinél. 2004 novemberében Szádeczky-Kardoss Géza egyik túrája alkalmával tapasztalta, hogy a Földvárat szőlőtelepítéssel kapcsolatban szántani, bontani kezdték. Erről értesítette Nováki Gyulát, aki ugyanazon év november 10-én szemlélte meg a lelőhelyet. A szántással az árkot már nagyrészt betemették, a halom még érintetlen volt. Ezután a lelőhelyet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védelem alá helyezte, így a szőlőtelepítés a halmot kikerülte.

A várral kapcsolatban okleveles említést nem ismerünk, pontosabb korát és építésmódját csak ásatás deríthetné fel. Legutóbb 2007-ben Feld István említette meg a magyarországi motték problematikájával foglalkozó tanulmányában.


Forrás:
Nováki Gyula – Baráz Csaba – Dénes József – Feld István – Sárközy Sebestyén: Heves ​megye várai az őskortól a kuruc korig

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!