Felvidéki várak » Selmeci óvár, Selmecbánya (Banská Štiavnica)

Selmecbánya (Banská Štiavnica, magyarul gyakran csak Selmec) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában, a járás székhelye. Besztercebányától és Zólyomtól délnyugatra, a Selmeci-hegységben, egy völgykatlanban, az 1009 m-es Szitnya hegytől északra található. Festői fekvésű város, utcái más-más szinten, teraszosan alakultak ki. Selmecbánya központjának fő látványossága az UNESCO Világörökségének Jegyzékébe bejegyzett, a Szentháromság tértől (Trojičné námestie) nyugatra fekvő Óvár.

Selmecbánya óvárosa északnyugat-délkeleti irányban nyúlik el a keskeny völgyben. Ahol ehhez a völgyhöz keresztirányban másik völgy csatlakozik, a kiszélesülő térségen találjuk a városközpontot. Három irányban a völgyeket a 16-17. században kapuk zárták el: a szentantali, a bélabányai és a bakabányai kapu. A szentantali kapu után az ún. kamaraháznál tornyokkal erősített fal is elzárta az utat. A kapuerődítmények és városfalak nagyrészt elpusztultak. Megmaradt viszont a templom körüli erődítmény, amely helyzeténél fogva uralta a belvárost, és a Bakabánya felé vezető út melletti magaslaton álló Újvár, más néven Leányvár hatalmas, négyszögletes, sarkain kör alakú védőművekkel erősített tornya.

A templomot körülvevő erődítés, az ún. Óvár ötszögletű. A sarkokat három nagyobb, egy kisebb, kör alakú torony, és két nagy, négyzetes torony erődíti. A délkeleti oldalon, egy kör alakú és négyzetes torony védelmében nyílik az egyetlen bejárat. A templom első formájában román stílusú volt, az 1470-es években gótikus egyházat építettek helyette: 45 méter hosszú, 24 méter széles épületet. 1515-re már teljesen készen állt, a belső berendezéssel együtt. Még negyedszázadot is alig láthatták a polgárok új pompájában templomukat, mikor a városi tanács úgy döntött, hogy belső erődítéssé alakítja.

Leszedték a tetőt, a pompás hálóboltozatot bedöntötték a főhajó fölött. Így egy hosszú, téglalap alakú belső udvar keletkezett, amit a mellékhajók, az előtér és a szentély vettek körül. Utóbbiak falait megmagasították és megvastagították, és mint szárnyakat emeletekre osztották, falakkal tagolták. A földszinten alakították ki a raktárakat, a város felőli rész első emeltén találjuk a nagytermet, a szentély lett a kápolna. A négy sarokra egy-egy kis kerek őrtornyot építettek. A nagy ablakok helyett keskeny lőréseket vágtak a falakba, a szükségtelen nyílásokat elfalazták. Az egész építmény így látványos, harcias jelleget nyert, ám ez nem sokat ért, mert bizony a fekvés előnytelenségét semmivel nem lehetett ellensúlyozni. Közvetlenül fölötte magasodik ugyanis a Paradicsom-hegy, ahonnan jól elhelyezett ágyúkkal nem okozhatott gondot az Óvár elpusztítása…

Selmecbánya fémbányászatát 1075-ben említik először. Neve 1217-ben tűnik fel első ízben, de a település akkor még a Glanzenberg dombnál volt. Városi jogait IV. Béla királytól kapta 1245-ben. A mostani város a 13-14. század fordulóján keletkezett. Az Óvár erődítménye első formájában feltehetően a 14. században épült. Selmecet is, sok környező várral és várossal együtt az 1440-es évek elején megrohantak és elfoglaltak a cseh zsoldosok, Mária özvegy királyné nevében. 1442-ben a hírhedt Talafuz volt Selmec kapitánya. Ő volt az, aki hirtelen rajtaütött Eger városán, é nagy zsákmánnyal tért vissza. Bosszúból az egri püspök, Rozgonyi Simon indult Selmec ellen.

Első rohammal bevették a várost, és irtózatos pusztítást művelt, porig égetve, kirabolva mindent. Jobban átkozták a polgárok őket, mint a huszitákat. 1470-ben adókedvezménnyel tette lehetővé Mátyás király a városnak, hogy anyagilag visszaállítsa egyensúlyát. Ekkor kezdett a templom is épülni az Óvárban. 1526 után, ahogy tört előre észak felé a török, úgy igyekezett a bányaváros erődítéseit növelni. Ekkor épültek a város körfalai, kapui. 1564-ben – mindössze fél év alatt – épült fel az Újvár.

A törökök odáig nem jutottak el, Thököly serege viszont igen. 1679-ben ágyúk nélkül is, könnyűszerrel elfoglalták Selmecet. A 18. században már nem volt szükség az erődítésekre, de a kapuk kivételével így i megmaradtak a körfalak, és az Ó- és Újvár teljes egészében is, mert akadályozták a közlekedést, a város megrekedt fejlődésében, új épületek számára nem kellett hely. Az Óvárban őrizték a városi levéltárat, ami sajnos 1898-ban jelentős részében egy véletlenül kiütött tűz martalékává vált. Ezután helyreállították az épületet.

Az Óvár ma a Szlovák Bányászati Múzeumot szolgálja. A nyári szezon alatt színi előadások és kultúrműsorok színhelye. Érdekes kiállítások találhatók itt: Régészeti kiállítás – Érkeznek a bányászok (Baníci prichádzajú), M.S. mester későgótikus oltárának makettje (Maketa neskorogotického oltára Majstra M.S.), Kovácsműhely (Kováčska dielňa), Barokk plasztika (Baroková plastika), Lövészeti céltáblák (Strelecké terče), Pipakészítő műhely (Fajkárska dielňa), Órakiállítás (Expozícia hodín) és a Kínzókamra (Mučiareň).

Forrás:
Csorba Csaba-Marosi Endre-Firon András: Vártúrák kalauza III.

ElérhetőségBejutás módja

Kammerhofská 2, 969 01 Banská Štiavnica
Tel.: +421 45 694 94 22,
+421 45 692 05 35 (Informačné centrum)
E-mail: sbm@muzeumbs.sk
Weboldal: www.muzeumbs.sk

A múzeum nyitva tartása, belépőjegy árak a fenti elérhetőségeken találhatók.