Székesfehérvár vára

Székesfehérvár

Székesfehérvár a Mezőföld, s egyben Fejér megye legnépesebb települése. A Velencei-hegység délnyugati letörésének peremén, két egymásra merőleges árkos vetődésben kialakult süllyedék kereszteződésében fekszik a Móri-árok déli, mezőföldi nyílásában. Székesfehérvár egyike a legrégebbi magyar városoknak. A múlt századi történetírók szerint, de a nézet e század első évtizedeiben is tartotta magát, hogy a római korban is lakott hely volt.

A krónikások közül Anonymus említi a város közvetlen közelében lévő Noé hegyet, ahol Árpád vezér szállást ütött. A mocsarakkal körülvett szigetekre szabdalt terület, megfelelő természeti erősségként szolgált a később kialakuló fejedelmi központnak. Székesfehérvár egyike azon kevés városainknak, amely nem római alapokon épült újjá. A természetes út-találkozási ponttól – Gorsiumtól – kissé északra jött létre az új központ, majd a fontos útcsomópont Fehérvárra tevődött át. Az itt létrejött település stratégiai és kereskedelmi feladatok mellett igazgatási és szakrális funkciókat is ellátott. A város első említése 1007 (1009)-ből származik. A város nevének első magyar nyelvű (Feheruuaru) említése a tihanyi alapítólevélben, 1055-ben tűnt fel.

A történelmi belváros legmagasabb pontján épült fel a vár, és ugyancsak itt épült fel Géza nagyfejedelem négykarélyos temploma, amely később temetkezési helyéül is szolgált. A fejedelmi központot kezdetben palánk védte. A vár létére vonatkozó legkorábbi biztos adatok Péter, majd I. Béla uralkodásának első évéből valók; az 1061-ben tartott országos gyűlésen kitört pogánylázadás elöl a várba menekültek az ország főurai és az egyházi méltóságok. Fehérvárt ekkor az ország “metropolisának”, fővárosának tekintik. A vár további építési időszakai Anjou Károly korszakához kötődtek, az erődítések javításáról Mátyás király uralkodásának éveiben szólnak a történeti források. A vár átalakítására 1473-ban és 1485-ben került sor.

Mátyás király halála után 1490. november 17-én Habsburg Miksa, a későbbi német-római császár hatalmas sereggel foglalta el az elhanyagolt állapotban lévő várat, de csapatainak lázadása miatt kénytelen volt visszavonulni Ausztriába, csupán kisebb létszámú őrséget hagyott hátra Reinprecht Reichenburg parancsnoksága alatt. Báthori István 1491 júniusában zárta körül a várost, majd Kinizsi Pál megérkezése után ostrom alá vette, és a német őrség egy hónap után feladta. A török terjeszkedésének idején, 1543-ban Szulejmán szultán vezetésével mintegy 35-40 0000 főnyi sereg támadta a várat, melyet Varkocs György, Ferdinánd király híve védett 5-6000 emberrel. Amikor a török a külső várost elfoglalta, a város polgárai a visszavonuló védők előtt a belső város kapuit bezárták. A kívül rekedt őrség nem sokáig tudta magát tartani, maga Varkocs is a Budai-kapunál halt hősi halált. Ezután a város áruló polgársága a belső vár kapuit a szultán előtt megnyitotta.

Több ízben megkísérelték Fehérvár visszaverését, így 1566-ban Salm gróf Hardegg Ferdinánd, 1598-ban Nádasdy és Schwarzenberg, de ezek az ostromok nem vezettek eredményre. Végül is 1601 szeptember 20-án a Mercoeur Fülöp Emánuel herceg, Ruswurm tábornagy és Starhemberg ezredes vezette 30 000 főnyi seregnek sikerült a várat visszafoglalni. Egy év múlva azonban ismét a törökké lett, miután azt a német őrsége feladta. A török 86 évig tartotta megszállva, majd 1688 május 19-én 12 nap ostrom után, szabad elvonulás feltétele mellett az ostromló Batthány Ádámnak a várat feladta. A szabadságharc alatt Nádasdy Ferenc gróf, a dunántúli kuruc seregek parancsnoka 1705 szeptember 25-én vonult be a labancpárti városba és tette le a Budai-kapu mellett az új erőd alapkövét. A várnak azonban hadi jelentősége közben megszűnt, falait az 1700-as évek végén, a híres Budai-kaput pedig 1809-ben bontották le.


Forrás:
Siklósi Gyula: A székesfehérvári korai és későbbi királyi vár, illetve palota
Siklósi Gyula: Hadi események és erődítési munkálatok
Székesfehérvárott a 16-17. században
Történeti összefoglaló Székesfehérvárról (http://www.albaarchivum.hu)

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!