Csókakő vára

Csókakő

Csókakő Fejér megye móri járásában fekszik. A Vértes hegység törésperemének lábánál, 228 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Területének nagyobbik része a Vértes összetöredezett és lesüllyedt dolomitrögeire terjed ki. Központi belterülete DNy-ra húzódó lejtős felszín. Domborzatát kiemelt dolomitfennsík (Csókakővár 407 m) és erősen tagolt nagy relief energiájú pusztuló hegylábfelszín jellemzi. Múltja szorosan összefonódik a határban emelkedő egykori várral. A középkorban Csókakő név alatt kizárólag a várat értik, a községet Váraljának hívták, és csak a török kitakarodása után nevezik a vár alatt levő területet (sokáig pusztát) Csókakőnek.

A vár neve sohasem változott, mindig Csókakő volt, melyet az újkorban néha csókára rövidítenek. A név magyarázata egyszerű: előtagja a magyar csóka madárnév. Utótagja a szikláshegy értelmű kő főnév, amely mint helynévi utótag a késői középkorban e mellett hegyi várak elnevezésére szolgált. A névadás idején feltűnően sok lehetett errefelé a csóka. A csóka madárnevet személynévként is használták. A várat 1299-ben említi István alországbíró levele. Tehát valószínűleg a tatárjárás után emelték. A móri völgy itt szorul a legjobban össze, és a hegycsúcson megfelelő helyet is találtak a vár számára. A vár emelői valószínűleg a Csákok voltak.

1323-ban a Csákok két ága egyezkedik a vár birtoka felől, de 1327-ben már a király birtokában van. 1405-ben került a Rozgonyiak kezére, 1445-ben Újlaki Miklós foglalja el, és különböző okmánylevelek következnek a Rozgonyiak javára. Mátyás idejében is a Rozgonyi család tagjai birtokolják a várat, de a családi marakodásukba Mátyásnak is bele kellett avatkoznia, aki Rozgonyi Jánosnak és testvérének adja a birtokot, kiparancsolva onnan a család másik ágát. A vár fontosságát mutatja, hogy az 1440-es adománylevélben 16 falu és 5 puszta 1449-ben 13 falu és 3 puszta tartozik hozzá, várnagyának pedig már 1330-ban I. Károly Bodrog megyében Neguen nevű birtokot adományozza, 1403-ban Pethy Pál várnagy egyben Fejér vármegye főispánja.

Mint országszerte, itt is időnként a különböző birtokokért küzdelem folyt, így a fejérvári keresztes konventtel Csurgó ügyében, ahol a keresztesek malmát a vár katonái elrontották, sőt jobbágyaikat is elhurcolták. II. Ulászló a várat 2000 arany forintért Egerváry Lászlónak (Rozgonyi Klára férjének) zálogosítja el. 1511-ben, pedig a király Gergelylaki Buzlai Mózesnek adományozza a várat, ami ellen Rozgonyi István ügyvédje 1514-ben tiltakozik, 1515-ben Egerváry László és id. Kanizsay György özvegye a várra vonatkozó jogait második házasságából született fiának, Kanizsay Lászlónak adja át. Rövid időre sikerült Kanizsay Lászlónak kezébe venni a várat, mert várnagya már a következő évben tiltakozik a várnak Tamás esztergomi érsek által történt elfoglalása, 1523-ban pedig Szerdahelyi Imreffy Mihály részére történt eladományozása ellen.

A tiltakozások eredményesek lehettek. 1534-ben ugyanis János király Nádasdy Tamásnak (Kanizsay László egyetlen leánya, Orsolya férjének) adja Kanizsay László javait. Ugyanez évben pedig Thurzó Elek és Tamás egri püspök is megígéri, hogy vissza fogja adni a király (ezúttal Ferdinánd) Nádasdy Tamásnak Csókakőt, ha az a János szövetségében harcoló török ellen, a király parancsai szerint cselekszik. A kettős királyválasztás után a vár gyakran cserél gazdát. 1537-ben Bakyth Pál ostromolja a várat, Ferdinánd híveként. Az ostrom sikeres lehetett, mert 1538-ban Nádasdy Tamás arra kéri Ferdinándot, hogy adja vissza neki a várat. 1540-ben a vár Horváth Márk várnagy kezében van, kinek részére Bakyth és családjának több tagja menlevelet állított ki (Bakyth ekkor Rárón, Győr megyében tartózkodik). 1544-ben újra Bakyth ül a várban. Valószínű, hogy a vitát az 1557. évi újabb adománylevél dönti el. Ez időtől fogva a vár, több mint egy évszázadon át elvileg a Nádasdyak kezébe került (persze az időszak nagyobbik részében a török birtokolja).

A várat, mint legtöbb várunkat többször átépítették. Típusát tekintve, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár. A belső vár 6 méterrel emelkedik az alsó szint fölé. Északkelet és dél felé meredek szakadék védte. Az ide vezető út északi védőtorony mellett kanyarodott el. A közeledő oldalazásnak tette ki magát. A kapu előtt, fallal körülvett, tetővel fedett kapuudvar helyezkedett el. A vár tojásdad formájú, alsó és felső elkülönített részekre oszlott. A fal a támadásnak kitett nyugati részen 6 m vastag volt. Ezt később támfallal is megerősítették. A kapuudvarból az alsó várba a kétemeletes, négyzetes kaputornyon átvezető kapunyíláson lehetett bejutni. Csapórácsos kapu zárta le, amely a toronyfal vastagságához e célra hagyott résen fel és le mozoghatott. A kaputoronynak csak az emeleten volt nyílása, ahonnan a fallal lehetett összekötni. A fellegvár hosszúkás, négyszögletes térségéből emelkedett ki az öregtorony.

A XVIII. században alaprajza szerint még két védőtornya is volt. A hozzá tartozó hatalmas váruradalom javait 1528-ban írták össze. E szerint ide tartozott 157 lakott egész telek, 77 szabad és jövevény, 80 censust adó telek, taxa, extra ordinária, 182 forint (kocsmából 19 forint, borkilenced 18 hordó, kilenced gabona 134 köböl, allodiális gabona 126,5 köböl), inventarium 141 csirke és 100 köböl (gabona?) a malmokból. Ehhez járul fegyverzete (ágyúk, puskapor), allodiumában állatok, gabona, melyet itt felhasználnak, vám és erdők. Az összeíró panaszolkodik, hogy a vár igen rossz állapotban van. Egyetlen háza, melyben eső idején meg lehet húzódni. Az összeírásban szerepel az alatta meghúzódó gyümölcsös.

Csókakő a XVI. sz. közepén „végvár”. Mint a legtöbb kis várnak, ennek a sorsát is a közelben levő nagy erődítmény (Székesfehérvár) sorsa határozza meg. Fehérvárt már 1543-ban elfoglalta a török, így természetesen rövidesen Csóka is török kézre került (1544-ben). Védőrsége mindig csekély, és hosszabb ostromot kiállni nem tud. 1598-ban, mikor a magyarok ostromolják, összesen 20 török védte, így hamarosan magyar kézre került, de 1601-ben ismét a magyarok ostromolják, tehát közben ismét a török lett a vár ura. 1602 után hosszú időre — 1687-ig — a törököké. Védőrsége ekkor ,is csekély, 40—50 fő általában, de a császáriak nem ostromolják ebben az időben. Evlia Cselebi nála szokásos bőbeszédűséggel beszél a várról. Szerinte a csóka magyarul csipkebogyót jelent, tehát Csipkebogyó vára, az itt tenyésző sok csipkebogyó miatt. A vár vitéz harcosai, pedig Tatáig, Pápáig, Szentmártonig és Győrig is elkalandoznak.

A háborúk idején Batthyány Ádámnak 1658 körül sikerül török asszonyokat rabul ejteni Csókából. Váltságdíjukat a Csókái Moharem tihája rendkívül magasnak tartja, és több ízben levelet küld Batthyány Ádámnak. A levelekből úgy tűnik, hogy ebben az időben a csókái lakosok kizárólag törökök voltak. 1662-ben Csókakő (nyilván az egykori falu) „puszta faluhely”. Erre vall az is, hogy mikor Balaskó István Nádasdy Ferenc nevében tiltakozik az ellen, hogy sérelmére a csókái uradalom 37 faluját, illetve pusztáját mások maguknak igénylik (köztük a várhoz egész közel eső Mórt, Bodajkot, Csurgót) sem a puszták, sem a falvak közt Csókakő, vagy Váralja nem szerepel. 1670-ben, mikor Nádasdy Ferenc országbírót a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételéért hűtlenségben elmarasztalták és kivégezték, az uradalmat a kincstár lefoglalta.

Nádasdyék pere után a kincstár 1678-ban Széchényi György kalocsai érsek kezébe adta a csókakői uradalmat. Széchényi a következő évben újra kéri a birtokot, s ebből arra következtethetünk, hogy addig még nem kapta meg. Tíz évvel később (1687-ben) kerül sor arra, hogy Csóka vára és az uradalom nagy része felszabaduljon. Bár ekkorra a védősereg némileg nagyobb mint a század elején, mégis rövid ostrom után a várat feladja. (Ekkor 68 katona, 97 asszony és 39 gyermek hagyta el a várat.) Hogy a várat a török megerősítette az is mutatja, hogy csak tüzérségi ostrommal lehetett bevenni azt. Az ostromra azért volt szükség, hogy Székesfehérvár ostroma idején a török ne tudjon az ostromló sereg hátába kerülni.

1690-ben elrendelik a hadifelszerelés elszállítását, és ezzel Csókakő vára mint erődítmény, megszűnik. Széchenyi György kalocsai érsek az 1688-ban kelt végrendeletével az esztergomi Szent Ferenc-rendiekre hagyta. Valószínű, hogy ezt nem engedélyeztek, mert 1691-ben I. Lipót, báró Hochburg János főhadiszállítónak és örököseinek adta 60 000 rénes forintért, birtokukba 1692-ben őket be is iktatták. Csókakő várának hadi jelentősége ezután már megszűnt. Később tornyába villám csapott, és miután az 1800-as évek elején birtokosa, a gróf Lamberg család a vár fenntartásával nem törődött, pusztulásnak indult.

A Csókakői vár az utóbbi években nagyszabású felújításokon esett át.


Forrás:
Záborszky Miklós: Csókakő 

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!