Vár-tető

Szendrőlád

A szendrőládi várrom a Bódva-völgy Edelény és Szendrőlád közötti szurdokszerű összeszűkülése felett, a Szendrőládtól délre, a Bódva bal partján emelkedő, 234 méter magas lapos tetejű Bükk-hegy Vártetőnek nevezett északkeleti nyúlványán áll. A hosszúkás alaprajzú várat nyugatról, a hegy platója felől kettős árok védte. Északnyugati, feltárt oldalán közel egyenes körítőfalához később vaskos, négyszögletes alaprajzú támpillért építettek. Északi oldalán a körítőfala íves, itt további támpillérek maradványai figyelhetők meg.

A vár belsejében tisztázatlan alaprajzú épületmaradványok részben kiásott falai látszanak. A várbelső közepére benyúló épület vastag falai annak egykori tagolását jelzik. A plató felőli árok mögött emelkedő magasabb domb talán egy toronyra utalhat. Tőle északnyugatra további falak vehetők ki a terepen, és itt sejthető az egykori bejárat is. A vár hossza 62 méter, szélessége 26 méter, a körítőfal falvastagsága 1,4 méter. A keleti oldalon csak egy egyenes kb. 8 méter hosszú falszakasz található a tereplépcső alsó részén.

A vár először Pesty Frigyes helynévgyűjtésében szerepel: „…hajdan a török hódítás ideje alatt a még most is Várhegynek nevezett hegy tetején egy vár állott…” A jelenleg látható falmaradványok nagy részét Németi Jenő, a falutól elvonulva a romok között élt egykori „szendrőládi remete” ásta ki 1960 és 1962 között. Dokumentáció természetesen nem készült a falak mentén haladó „magánásatásról.” Ennek hírére 1961 őszén Megay Géza ment ki a helyszínre. Vázlatosan felmérte a falmaradványokat, melyek megmaradt magasságát 1,5 – 3 méterre, vastagságát pedig 3 méterre becsülte. A romfal egyik végén említ egy boltívet is, amely akkor még nem volt kibontva, továbbá állatcsontokat és cserepeket a 13–14. századból. A leleteket bevitte a miskolci múzeumba. Nem sokkal később Joó Tibor foglalkozott a várral, és bejárása alapján rövid leírást adott róla. A vár történetével kapcsolatban – elfogadva Borovszky Samunak a borsodi sáncvárról kialakított szláv eredetű elméletét – arra a következtetésre jutott, hogy az Anonymus által említett Bors vezér vára nem a borsodi földvárral, hanem a szendrőládi várral azonos.

Később Dénes György is elfogadta Joó Tibor következtetéseit, a borsodi várnagyokat tévesen a szendrőládi várral hozta összefüggésbe. A várat a történeti Borsod megye várainak kutatása során 1980-ban Nováki Gyula és Sándorfi György mérte fel, majd 1992-ben a várra vonatkozó adatokat is közzétették. Egy 2001. évi terepbejárás során Hajnal Zsuzsa egy fazék peremtöredékét találta a lelőhelyen; 2004-ben pedig Sárközy Sebestyén végezte el a korábbi felmérés pontosítását, egyidejűleg Tomka Gáborral újból összegezték a várra vonatkozó adatokat.

A várról írott forrást nem ismerünk. A leletek valószínűsítik, hogy a várat a 13–14. században használhatták, honfoglalás-kori eredete kizártnak tekinthető. Felmerült, hogy a rom esetleg a legkorábbi szendrői vár maradványa volna. E feltevésnek ellentmond, hogy a 13. században adatolható (és feltehetően a mai falu helyén álló) Lád falu, Szendrő település és a vár között fekszik, ezért a vár vélhetőleg mindig a ládi határhoz és nem a szendrőihez tartozott. Valószínűbbnek tűnik, hogy a várat a 13. század második felében a szuhogyi Csorbakő vára építtetőjeként is ismert Ládi család egyik ága emeltette, melynek itteni birtoklása 1221 és 1322 között adatolt. Pusztulása jelenlegi ismereteink szerint legkésőbb a 14. században következett be.


Forrás:
Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!