Várhegy

Sátoraljaújhely

Sátoraljaújhely város délnyugati vége felett emelkedik a 334 méter magas Várhegy, amely a több csúcsból álló Sátoros hegy délkeleti széléből kinyúlva annál alacsonyabb, de mégis markánsan különálló csúcsot képez. A hegyet mélyen fekvő nyereg köti össze a tőle nyugatra emelkedő 480 méter magas Sátorheggyel. A Várhegy hosszúkás hegynyúlvány, körös-körül meredek oldalakkal. Hosszú, keskeny platójának szélét természetes perem jelzi, melyen mesterséges erődítésnek nincs nyoma a felszínen. A hegytetőn több nagyméretű mélyedés van egymás mellett, újkori bolygatások nyomaként. Ezek egyikét falmaradvány veszi körbe, amelynek egy rövid szakasza a délnyugati oldalban folytatódik.

A vár északkeleti végéhez közel rádióadó működik. Délnyugati oldala erősen bolygatott. A vár platójának hossza 95 méter, szélessége kb. 25 méter. A plató keleti és délkeleti széle alatt, 12 méterrel alacsonyabb szinten mintegy 100 méter hosszan sánc húzódik. A hegyoldal többi részén nincs sánc. A plató északnyugati végét a hegynyereg felől két rövid árok védte. Az egyik a plató szélén van, külső oldalán az árokból felhányt földből alacsony sánccal. Tovább lefelé 45 méterre, 10 méterrel alacsonyabb szinten, egy természetes kis sziklacsoport alatt találunk ismét egy rövid kis árkot. Ezen alul már a természetes gerinc lejt a mélyen fekvő nyereg felé.

A vár sok helyen szerepel említés szintjén a történeti irodalomban. Kutatásról valójában csak Détshy Mihály 1966. évi tanulmánya óta beszélhetünk, aki ekkor kimutatta, hogy Patak vára a később Újhelyvára néven szereplő várral azonos, amely a pataki erdőispánság területén létesült, de az ispánságnak nem a vár volt a központja. 1977-ben Fügedi Erik és Engel Pál adattárai foglalták össze a várra vonatkozó adatokat, majd 1986-ban Csorba Csaba két helyen is ismerteti a vár történetét, egyidejűleg a vár ugyanezen évi, Nováki Gyula és Sándorfi György által készített felmérését is közölte. 1994- ben Détshy Mihály önálló kismonográfiát szentelt a várnak, legutóbb pedig Engel Pál tette közzé újra a 15. század közepéig a várra vonatkozó forrásokat.

A vár 1242–1261 között épült, először 1261-ben az újhelyi királyi városprivilégium említi. A korábbi nézetekkel szemben Détshy Mihály állapította meg, hogy a Patak, Nagypatak, Sátorhegy néven szereplő vár, azonos a később Újhelyvára néven szereplő várral, amely a mai Sátoraljaújhely felett, a Várhegyen állt és a pataki erdőispánság vára volt. A vár építkezése még 1262-ben is folyamatban volt, mert ekkor István ifjabb király egy általa megkezdett, de befejezetlen tornyot adományozott el. Első jelentősebb eseménye 1264-ből való, mikor első ostromáról értesülünk, ekkor V. István ifjabb király nővére Anna hercegnő ostromolta meg és fogságba ejtette az ifjabb király családját. Újhely (Patakvár) királyi várként, az 1323-ig szereplő pataki erdőispánság székhelye. Ispánja, Sztritei László kezén volt, akitől I. Károly 1319-ben visszavette, és Lászlót valamint rokonságát 1321-ben a zempléni Borostyán várával kárpótolta. Valószínűleg 1327 körül a király Bobonics János bánnak adta örökbe, szlavóniai birtokaiért cserében, de 1334-ben visszaszállt a királyra. János bán itt végrendelkezik. Zsigmond király 1390-ben, majd 1392-ben Perényi Miklós szörényi bánnak adta cserében a Krassó megyei Érsomlyó váráért. Fia, (Pataki) Miklós lovászmester halálával a család ezen ága kihalt és 1428-ban a koronára szállt a várbirtok. A király 1429-ben a Pálóczi családnak adományozta cserében Sempte és Szakalya várakért.

A Pálócziak birtoklása egészen 1526-ig tartott, mikor Perényi Péter, tőle 1528 elején maga János király foglalta el a várat, de 1529-ben Ferdinánd hadvezére Katzianer Perényivel visszafoglaltatja. Perényi Péter a várból keltezi levelét 1534. februárjában, amikor a kassai tanácstól kőműveseket kér (sáros)pataki építkezéséhez, de hogy ezt megelőzően Újhelyben is építkezett arról egy, a sátoraljaújhelyi várból származó 1533-as évszámmal ellátott ajtókeretkő tanúskodik, amely ma az Újhelyi Múzeumban van. A vár Perényi által történt megerősítésére Oláh Miklós esztergomi érsek 1536. évi levele is utal, amikor arról írt, hogy az újhelyi vár a bástyákon kívül erős sáncokkal is körül van véve.

A vár úgy tűnik 1537-ben pusztult el, egyelőre közelebbről meg nem határozható okból. Ezek között szerepel, hogy Ferdinánd párthívei, de lehet, hogy maga Perényi romboltatta le, mivel ebben az évben állt át nyíltan János király pártjára, hogy megtarthassa Újhelyt. Ekkora elkészül a sárospataki vár, melynek első várnagya Wégh Ambrus volt, aki egy személyben az utolsó újhelyi várnagy is. A hadászati szempontból is jelentéktelen vár fenntartása költséges volt és maga Perényi sem akarta, hogy ellenfelei kezére kerüljön. A várat 1538. október 9-én már leromboltként említi egy forrásunk. Ezt követően már ritkán esik említés Újhely váráról. Csak 1546-ból majd 1548-ből ismert egy-egy oklevél, amely szintén leromboltként sorolja fel.


Forrás:
Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!