Várhegy

Sajónémeti

A Várhegy Sajónémeti község központjától számítva 500 méterre, kelet-északkeletre, közvetlenül a község és a Sajó folyó felett emelkedik, tengerszint feletti magassága 250 méter. Két, egymástól független, az eddigi, régészeti adatokat még nélkülöző kutatás szerint motte típusú vár maradványait találjuk a dombtetőn.

A kisebbik a hegytető nyugati végében van, a kiugró hegynyelv végén. Sekély árok veszi körbe, részben betöltődve, terasz alakjában. Az általa bezárt kör alakú terület átmérője 30 méter. A nagyobbik motte dombja ettől keletre, 60 méterre, a Várhegy legmagasabb részén emelkedik. Relatív magassága 10 méter, ovális felső platójának átmérője 18–24 méter. Alul árok veszi körbe, melynek külső oldalán sánc vonul. A sánc három, egyenletesen elosztott helyen kiszélesedik és 1–2 méterrel magasabb is, mint a többi részen. Közülük kettő, a keleti és nyugati oldalon, a legtámadhatóbb részen védte a várat.

Az északi oldalon egy kis külső védőművet láthatunk, levágott peremmel. A kisebbik dombtól délre a hegytető enyhén lejt, a meredek szélén kis töltés fut végig. Ez azonban nem a várral függ össze, hanem az egykori szőlőművelés nyoma, amit a 19. századi térképek jól mutatnak. Bonfini szerint Sajónémeti várát, melyet „régebben építettek”, Mátyás király ostrom alá vette és könnyedén elfoglalta a huszitáktól. Fényes Elek az Óvárhegyen lévő várat huszita váromladéknak tartja. A néprege szerint a huszitákat Rozgonyi Sebestyén és Héderváry László verte ki a várból, ahol Mátyás király is tartózkodott. A 19. század közepéről két kéziratos térkép őrizte meg a vár helyét, mindkettő szőlőt tüntet fel közvetlenül a vár dombja mellett. 1864-ben az egész hegylánc neve alapján „Aszúi vár”-ként említik. Több említés után Bártfai Szabó László egy 1460. évi leírás alapján a vár építését Giskrának tulajdonítja, aki miután Sajónémetiben már megépítette várát, arra törekedett, hogy valahol Eger környékén újabb erősséget emeljen. Borovszky Samu a szlávnak tartott várak közé sorolta, de megjegyzi, hogy a Sajónémetiben állott megerősített kastély 1459-ben a csehek birtokában volt. 1917-ben Tóth-Szabó Pál a huszitákkal kapcsolatban szerepelteti történeti adatait. Neogrády Sándor az 1930-as években készített légi felvételét közli. Genthon István csak említi, K. Végh Katalin a vár területén középkori cserepeket talált. A Vártúrák kalauza összekeveri Sajóvelezd várával.

A vár tudományos igényű feldolgozásával Dobosy László munkájában találkozunk először. Összevetette a történeti adatokat és feltűnt neki, hogy azok hol kisebb földvárról, hol kisebb várról, hol pedig várkastélyról, kastélyról szólnak. Többszöri terepbejárása során kiderítette, hogy a földvár alatt fekvő temető teraszát Tündér-partnak nevezik, a mellette lévő területet Palotakertnek, a temető közepén pedig vastag falak vannak a föld alatt. Dobosy utóbbi helyen cserepeket is gyűjtött, amelyeket K. Végh Katalin 14. századi edénytöredékeknek határozott meg. Sándorfi György sorolta a motte típusú várak közé. Mivel a két objektumot nem zárja körül közös erődítés, ezeket egymástól függetlennek tartotta és felvetette annak a lehetőségét, hogy a kisebbik motte korábbi a nagyobbiknál és esetleg a tatárjárás előtti időből származik. A nagyobbik mottét a 13–14. századba valószínűsítette.

Feld István azonban ezt a megállapítást nem tartja megalapozottnak, több analógia ismertetésével inkább azonos időből való származást tételez fel mindkettőnél. Kutatás hiányában elvileg akár a 13. század is felmerülhet, de mégis elsősorban a környéket a 15. század közepén birtokba vevő huszitákra lehet gondolni. A középkorban általában Nempti néven szereplő Sajónémeti már a 13. század elején feltűnik a forrásokban. 1246-tól a Bél nembeli Bekény család birtoka egészen 1544-ig, de ezen évszázadok folyamán számos más családnak is volt itt részbirtoka.

Sajónémeti erősségét először egy 1460. évi oklevél említi, amely elmondja, hogy a fortalicium néven szereplő erődítményt Giskra János építette néhány nap alatt még 1459 előtt. 1460. augusztusában Mátyás Rozgonyi Sebestyén vezette serege foglalta el. 16 A 15. század végén [1488–1497] író Antonio Bonfini Castellum Saiomenthe néven szerepelteti, amikor az 1460. évi királyi ostromáról tudósít. A vár még 1485-ben is szerepel, amikor a közös eredetű [Rátót nembeli] kazai Kakas- és a Lorántfi család pereskedett érte. Későbbi említése nem ismert. A fenti adatok, alapján az erődítmény korai, akár 13. századi eredete sem zárható ki, mivel a vár területéről 14. századi kerámialeletek ismertek, valamint Bonfini is régebben épült várként említi, de e feltevést csak egy ásatással lehetne tisztázni.


Forrás:
Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!