Várhegy

Bodrogkisfalud

A jelenleg Bodrogkisfalud területén elhelyezkedő Várhegy helyének megjelölésére számos téves adat látott napvilágot, mivel egyszer Szegihez, máskor pedig Bodrogkeresztúrhoz tartozóként szerepelt a történeti irodalomban. A Szegihez való tartozás talán azzal volt magyarázható, hogy ez a legközelebbi település a Várhegyhez, azonban már a legkorábbi 1806-ból származó kéziratos térkép, majd a későbbi térképek is egyértelműen Kisfaludhoz tartozóként jelölték a Várhegyet. Bodrogkisfaludtól északra 2 km-re emelkedik az önálló kúp alakú 299 méter Várhegy. Körös-körül meredek oldalának aljában nagy kiterjedésű szőlő és gyümölcsös van, felső meredekebb részét bokros erdő fedi. A hegy felső része füves, több bokros résszel, de jól áttekinthető. A vár a hegytető kis ovális platóját foglalja magába, ennek magasabb része a keleti szélén van.

A platót körben jól meghatározható perem szegélyezi. A platót alul két árok övezi, de ezek nem fedik teljesen egymást. A felső árok 4–5 méterrel alacsonyabb szinten veszi majdnem teljesen körbe a várat, csak a délkeleti oldalon hiányzik kb. 40 m hosszan. Az alsó árok a plató alatt 9–11 méterrel alacsonyabb szinten futja körül a vár keleti felét. A nyugati, lényegesen meredekebb oldalon nincs nyoma az alsó ároknak. A felső platón és az árokban néhány nagyobb gödör újkori bolygatásokra utal. A plató átmérője 33, illetve 20 m. A vár teljes átmérője – az alsó árkot is beleszámítva – kb. 80 m-re tehető.

A Várhegy helynévként először 1676-ból ismert, de ez akkor, mint Bodrogkeresztúrhoz tartozóként szerepelt. A későbbi összeírások ezután már folyamatosan Kisfaludhoz számítják. Minderre magyarázatul szolgálhat az 1607-ik évi bodrogkeresztúri törvénykönyvnek a középkori viszonyokra utaló bejegyzése, amely szerint Keresztúr, Kisfalud és Szegi közös határral rendelkezett. Magát az erődítményt elsőnek Fényes Elek említi, miszerint a Várhegy tetején Szeghi vár romjai láthatók, majd a Tokaj-hegyaljai Album is utal a romokra és a Várhegyen lévő csekély várromról képet is közöl. 1897-ben Dongó Gyárfás Géza említi a várat Zemplén megye erősségei között. Az 1905. évi Zemplén megyei monográfiában azt írják róla, hogy a Bodrogkisfaludhoz tartozó Szegi pusztán a Várhegyen állt hajdan Szegi vára. Az ugyanebben az évben kiadott egyházmegyei emlékkönyvben is szerepel a vár, amelyet Rákóczi Ferenc, valamint a Zeghi család várának tartanak. 1906-ban Gerecze Péter várromként két helyen, Bodrog-Kisfaludnál és Szeginél is szerepeltette. 1955-ben Angyal Béla arról tudósít, hogy a község határában a Várhegyen várszerű erődítmény állhatott, amely valószínűleg a törökkorban pusztult el. A vár romjai, faltöredékei szerinte a század elején még láthatók voltak, de ma már csak a hegy csúcsán lévő kőtörmelék, egy kútszerű üreg s a csúcs körül körbefutó utak – valójában sánc és perem – mutatják, hogy ott valamikor vár állott. A hegy oldalában pedig egy régebbi kincskereső ásás ürege volt látható. 1984-ben Kiss Gábor jórészt téves adatokat közölt a várról, és ettől nem mentesültek a legutóbb kiadott monográfiák sem, ahol elsődlegesen a korábbi irodalom alapján foglalták össze a várra vonatkozó adatokat. Később Németh Péter fejtette ki azt a nézetét, miszerint az 1322-ben említett Bodrogszeg nevű vár ide lokalizálható, véleményét azonban adatokkal nem támasztotta alá. Az erődítmény első részletes leírására és az 1989. évi felmérésének közzétételére 2004-ben került sor.

A várra vonatkozóan okleveles adatot nem ismerünk. Az a területet, amelyen a Várhegy elhelyezkedik 1200 körül már az Aba nemzetségé, majd 1248-tól a nemzetség Keresztúri ágának birtokként tűnik fel. Bodrogkisfaludot először 1317-ben és 1319-ben az egri püspök és káptalan közötti tizedszedési perben említik először. A nemzetség Zemplénben birtokló két ága a Keresztúri és a Debrői ág késői birtokmegosztására 1352-ből van adatunk. Keresztúr később is a Keresztúri (Pozsár) család birtokát képezte, ugyanakkor már Karácsonyi János felfigyelt e nemzetség bemutatásakor arra, hogy annak tagjai a tatárjárás után számos várat építettek törzsbirtokaikon. Kisfalud és Szegi 1370-től 1404-ig a Debrői család tállyai uradalmához tartozott, majd a későbbiekben is, 1549-ig a tállyai uradalom tartozékát képezte. A leletek hiánya ellenére a vár minden bizonnyal középkori eredetű. Amennyiben ezt a jövőben közvetlen adatok is igazolják, az erődítmény létesítését az Aba nemzetség itt birtokos Keresztúri ágához köthetjük, akik itt építhették fel erősségüket talán még a 13. sz. folyamán.


Forrás:
Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!