Regéc vára

Mogyoróska

A Zempléni hegység nyugati részének egyik medencéjét uraló, jellegzetes szarv alakú – kettős csúcsú – 620 méter tengerszint feletti magas hegy tetején emelkednek az észak-délii irányban hosszan elnyúló, keskeny, szabálytalan téglalap alaprajzú – mintegy 120×40 méteres kiterjedésű – vár 1999 óta feltárás és konzerválás alatt álló jelentős romjai.

Az Alsóvár, azaz a déli sziklacsúcs épületeit – így az írott források Csonka-tornyát – különösen erősen érintette a pusztulás, egykori elrendezésére az itt ma látható falcsonkok, támpillér- és boltozatmaradványok alapján még következtetni sem lehet. A Felsővár sziklatömbje északi részét egy – főként északkeleten több emelet magasságban ránk maradt – téglalap alaprajzú torony foglalja el. Északkeleti sarkához háromnegyedkör alaprajzú, háromágú lőrésekkel épített rondella, déli oldalához a plató egészét elfoglaló, szabálytalan ötszög alaprajzú, három épületszárny alkotta, középudvaros épület alacsonyabb falai csatlakoznak, délkeleten még feltáratlan kúttal. Tovább dél felé, már jóval mélyebb szinten – azaz a Középsővárban – több periódusú, egykor gerendafödémes épületek több méter magas falai. Közülük keletre egy kaputorony részletei, nyugatra a vár legkésőbbi kápolnája lokalizálhatók.

A dél felé futó várfalakhoz – egy középső udvar két oldalán – egytraktusos épületszárnyak kapcsolódnak, melyek közül több maradt ránk a keleti szárnyból, ennek hat földszinti tere ismert, gerendafödémek és nyíláskeretek fészkeivel, kandalló és fűtőnyílás maradványaival. A nyugati oldalon többek között egy konyhaépítmény található, mellette nagyméretű ciszternával. Végül északnyugatról csatlakozik a Középsővárhoz és a Felsővár sziklájához a lekerekített sarkú négyzet alaprajzon emelkedő, ágyúlőrésekkel és egy belső kazamatafolyosóval rendelkező Kútbástya jelentékeny tömbje.

A természetes adottságokból következően – a várhegy északkeleten különösen meredek oldalakkal rendelkezik – az erősséget főként nyugat felől övezi jelentős árok, külső földfeltöltéssel. Itt húzódhatott tovább dél felé a hegycsúcsra északon felérkező felvezető út is, mivel a vár még ismeretlen kapuját délkeleten keresik. Regécről a korai helytörténeti irodalom minden jelentős műve megemlékezik, számos téves adatot is örökítve tovább. Kiemelendő Joó Tibor összefoglalása 1977-ből, majd Járási Lőrinc kis füzete, melyek közlik Myskovszky Viktor 1891-ből származó – ugyan csak erős forráskritikával kezelendő – rajzait, illetve a várromok első felmérését is. Történeti adatai főként Györffy György, Engel Pál, Horváth Richárd, valamint Détshy Mihály, és Szabó András munkáiból ismertek.

2001-ben Melegh Szabolcs állította össze a vár történetét. Munkájának legfontosabb eredménye azonban a várról 1602 és 1678 között ismert kilenc inventárium részletes feldolgozása, melyben a vár 17. századi elrendezésének rekonstrukciójára is kísérletet tett. Melegh ebben a dolgozatában még csak kevéssé hasznosíthatta az 1999-ben Simon Zoltán vezetésével megindult feltárások eredményeit. Erről – néhány résztéma bővebb kifejtése mellett – az ásató 2007-ben két rövidebb, a történeti adatokat is összefoglaló, valamint a nyolc kutatási év eredményeit és az építéstörténetet is áttekintő munkát tett közzé.

Bár a „Regach” helynév már 1298-ból ismert, magának a várnak első hiteles említése 1307-ből származik, amikor feltételezhető építtetője, Aba Amadé állított itt ki oklevelet. A rozgonyi csata után rövid ideig Petenye fia Péteré, majd királyi vár, a Drugethek honorbirtokaként. Az 1420-as évek végén Lazarevics István majd Brankovics György szerb despoták kapták. Az 1450-es évek végén ismét királyi kézre került, de Mátyás még 1464 előtt Szapolyai Istvánnak adományozta s családja birtokában maradt 1541-ig. Ekkor Serédy Gáspár és György kapták meg, tőlük leányágon az Alaghiaké lett. Mivel Alaghi Judit előbb Mágócsi András, majd pedig Rákóczi Zsigmond felesége lett, rokonai, Alaghi Ferenc és fia, Menyhért csak 1611-től tudtak rendelkezni felette. 1635-ben Eszterházy Miklós szerezte meg, 1644-ben azonban ostrommal foglalta el I. Rákóczi Gyögy, kinek leszármazottai később rendszeresen tartózkodtak itt. A Thököly-felkelés idején hadellátó központként szolgált, bukása után 1685-ben foglalták el a Habsburg-seregek és felgyújtották. 1686-ban már romként említik.

Az eddigi – részleges – feltárás megállapításai szerint a legkorábbi, 1300 körül az Aba-nemzetség által emeltetett erősség a Felsővár tornyából és az ahhoz délről csatlakozó, a sziklatömböt feltehetően íves vonalban övező várfalból állt. Utóbbi részleteit és a vár esetleges további építményeit nem ismerjük, mivel – feltehetően a 15. században – az íve falat teljesen elbontották s helyén, a platón egy – a továbbra is álló toronyhoz csatlakozó – ötszög alaprajzú, keleten és délnyugaton egy-egy épületszárnnyal rendelkező épületet emeltek. Minden bizonnyal megkezdődött ekkor a Középsővárat keletről és nyugatról övező – a Felsővárhoz hozzáépített – várfalak kiépítése is, de ezek kiterjedése és időrendje – hasonlóan a Középsővár további északi építményeihez, köztük a Felsővárba vezető utat védő kaputoronyhoz – még nem teljesen tisztázott.

Már a Serédyek 16. századi birtoklásához köthető a Középsővár keleti szárnya középső része és az itteni nyugati szárny legkorábbi tereinek emelése, továbbá nem utolsósorban a Felsővár tornyának visszabontása és újjáépítése, melynek során északkeleti sarkán egy új, kerek alaprajzú védőművet is emeltek. Később tovább épültek a Középsővár keleti és nyugati szárnyai, 1602-ben már állt az északnyugati Kútbástya is. Az Alaghyak 17. századi építkezései – így a Középsővár nyugati, egykor legalább kétemeletes palotaszárnya – még csak az inventáriumokból ismertek, néhány kisebb kései átalakítás azonban az eddig feltárt területen is megfigyelhető volt. Különösen jelentősek azok a török falicsempe-leletek (bokályok), melyek azt igazolják, hogy I. Rákóczi György nem csupán sárospataki rezidenciájában alakíttatott ki keleti jellegű, reprezentatív fogadószobát.


Forrás:
Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!