Örsúr vára

Sály

A vár a Latorvár-tető fennsíkszerű platóján, az itt található, – „Sály–Latorvár tető” néven szereplő – őskori várral részben azonos területen helyezkedik el. A fennsík meredek peremén sánc fut körbe, amely a hegy természetes alakját követve, a déli végén hegyesszögben fordul. A nyugati oldalon, a lankás hegyoldal felől, amelyet az őskori sánc is körbevett, kettős sánc védte, melyek közül az alsó ma már csak inkább terasznak tűnik.

A sánc magassága a vár belső szintje felett 1,5–4 méter között váltakozik, de a délnyugati oldalon kb. 100 méter hosszan hiányzik. Teljes területe 2,4 ha. Gádor Judit két sáncátvágása közül különösen az északkeleti sarokban ásott széles szelvény hozott eredményeket. A sánc talpszélessége itt 11, belső magassága 3 méter. Sűrű rács- és rekeszszerkezet alakult ki a gerendamaradványok alapján, amelyek egymásba voltak csapolva. Külső oldalán laza kőfal szétomlott maradványait találták. A sánc külső szélén két, a belsőn három sorban cölöpök erősítették a szerkezetet, de a sánc felső részében is voltak cölöpök. Legfelül 1,5 méter széles, agyagba rakott kőfal volt. A sánc földje kb. 2/3 részben vörösre égett, de a belső oldal felé eső 1/3 része nem mutatta tűz nyomát. A feltöltött földben talált kerámia töredékek alapján Gádor Judit a 10. századba helyezte a sánc korát. Az egész építmény egységes, egy építési periódust mutat, korábbi előzmény itt nem került elő. A legalsó gerendák alatt már a késő bronzkori telep gödrei bontakoztak ki. A vörös sáncon belüli területen Gádor Judit csak kisebb kutatóárkokat ásatott, ezekből is kerültek elő 10. századi leletek.

Az Örsúr helynévként ma már nem ismert, a történeti és régészeti adatok alapján azonban az itt leírt vár az Anonymus által említett Örsúr-várával azonosítható. A várnak más későbbi okleveles említéséről nem tudunk. A vár építési idejét a 10–11. századon belül a régészeti leletek alapján ma még nem lehet közelebbről megjelölni. A sánc szerkezete a többi magyarországi, 10–11. századi sánccal azonos, a történeti adatok is ebbe a korai időszakba sorolják a várat, de ennél közelebbit csak további ásatások alapján tudhatunk meg. A vár pusztulásának, elhagyásának idejére nincsen adatunk.


Forrás:
Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!