Odorvár

Cserépfalu

A vár Cserépfalutól északnyugatra 3 km-re, Bükkzsérctől északkeletre 1,5 km-re a Hór-patak völgyének nyugati oldalán emelkedő Odorhegyből a völgy fölé, délkeleti irányban kiugró sziklagerincen található, amelynek magassága 550 m, relatív magassága pedig kb. 300 m. A kiugró sziklagerincet sziklába vágott árok választja el a hegytől, ezzel védve a keskeny gerincre épített kisméretű várat. A vár többi oldalát a rendkívül meredek hegyoldal védte, sánc, vagy más árok a vár körül nincs. A vár platóját egykor kőfal vette körbe, amelynek nagy része habarcsos törmelék, de hosszabb szakaszokon összefüggő fal alakjában ma is látható.

Az árok felőli nyugati vége a természetes sziklás terephez igazodva hegyesen végződik. Kelet vége alatt különösen meredek és sziklás a hegyoldal. A vár hossza 31 m, szélessége 12 m. Odorvár nevét legkorábban egy 1788-ből származó térképről ismerjük. Az irodalomban Pesty Frigyes, és Kandra Kabos említi elsőnek, majd Gerecze Péter, aki Hunfalvy Jánosra és – tévesen – Csánki Dezsőre hivatkozik. Borovszky Samu Odorvárat a megye szlávnak tartott várainak sorában szerepelteti. Györffy György történeti földrajzában a Füzérkőre vonatkozó okleveles adatot Odorvárral hozta kapcsolatba. K. Végh Katalin és Kemenczei Tibor a vár falmaradványait középkorinak határozták meg, de a területén lévő sziklaodúban kora vaskori cserepeket is gyűjtöttek. 1977-ben Mizser Lajos a vár nevének eredetét vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a vár neve a német Oldarich személynévből ered, egyidejűleg ő hívta fel a figyelmet a vár eddig ismert egyetlen okleveles említésére is, melyet 1980-ban Sugár István közölt. 1963-tól kezdődően a tiszaföldvári gimnázium földrajz szakos tanára Varga Lajos rendszeres nyári táborokat szervezett Odorvárhoz, melynek során a diákokkal a várat is részletesen vizsgálták. Eredményeiket később, 1994-ben önálló kötetben tette közzé.

A várra vonatkozó adatokat a vár felmérésének közzétételével, 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia foglalta össze, amely feltételezte, hogy mivel a környéken az Árpád-korban szereplő Kerekkő hegy nem ismert, talán az odorvári szikla középkori neve lehetett Kerekkő. 1248-ban IV. Béla oklevélben engedélyezte Lampert egri püspöknek, hogy a Füzérkő vagy Kerekkő nevű helyen várat építsen. Füzérkőn felépült a vár, ugyanakkor nem igazolható, bár nem is zárható ki Ódorvár Kerekkővel való azonosítása, bár az oklevél csak egy vár építéséről rendelkezik. Varga Lajos beszámolója szerint a vár területéről a 10–11. századtól egészen a 15. századig terjedő időből kerültek elő főleg kerámia leletek, a későbbi korszakok leletei azonban hiányoznak. Első, egyben egyetlen ismert okleveles említése szerint 1351-ben Erzsébet királyné megparancsolta Peskó (Peskon) odori (de Olding) alvárnagynak, hogy Cserépfalun, amely a hatvani konventhez és Bogácson, amely az egri káptalanhoz tartozik ne szedjen dézsmát és lakóit ne háborgassa. A vár pusztulásának idejét nem ismerjük, huszita-kori felhasználását hiteles adatok nem támasztják alá.


Forrás:
Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!