Nagyhalom

Borsodivánka

A Nagyhalom a település északnyugati szélén lévő egykori Orczy-kastély, ma szociális intézet, parkjának nyugati oldalán található. Kettős domb két, közvetlenül egymás mellett lévő kúppal, azaz két mesterségesen emelt halomból áll, melyeket 1,5–2 méterrel alacsonyabb nyereg köt össze.

A két domb együttes hossza, a dombtetőn mérve 52 m, szélességük 14–16 m. A két dombot 3–4 méterrel alacsonyabb szinten közös, 25–35 m széles árok veszi körbe, kivéve a nyugati oldalt, ahol a domb lejtője a síkságig fut le, amely egykor vizenyős terület volt. A nyugati domb északi oldalának besuvadása talán feljárat volt a dombtetőre, alatta széles terasz húzódik. Az északkeleti oldalon lőteret vágtak a domb oldalába, eltüntetve az árok ide eső részét. A keleti domb tetején kis négyzet alakban bolygatás nyoma látszik.

Egy helybeli lakos adatközlése szerint a II. világháború alatt egy Prónay-családtagot temettek ide a dombtetőbe, akit később exhumáltak. Fényes Elek 1851-ben említi, hogy báró Orczy István kastélya angol kertjének nyugati szélén sáncokkal körülvett földvár látható. 1864-ben Kálvária-domb néven említik, de a három kereszt addigra már elpusztult. Klein Gáspár és Péchy-Horváth Rezső a borsodivánkai határban, közelebbről meg nem határozott helyen, honfoglalás előtti, sáncokkal körülvett földvár nyomairól írnak, ez feltehetően azonos az itt ismertetett Nagyhalommal. 1992-ben az erődítményre vonatkozó adatokat a Borsod megyei vártopográfia foglalta össze, amikor 1988. évi felmérését is közzétették. Ebben a középkori várak csoportjába, Árpád-kori motte-típusú várként ismertették és létesítését a tatárjárás előtti időbe valószínűsítették.

Az erődítmény kora – régészeti kutatások hiányában – jelenleg nem határozható meg. A terület legutóbbi bejárásakor a keleti dombba vágott lőtér metszetfalából nagyszámú őskori cseréptöredéket lehetett gyűjteni. Ennek alapján valószínűsíteni lehet, hogy a kettős halom nem középkori, hanem őskori eredetű. Felmerült ugyanakkor annak a lehetősége is, hogy itt valójában egy sajátos, kettős őskori tell-szerű település állhatott, amely vagy eredetileg is egy vízzel körülvett szigetre települt, vagy azt később vették körbe árokkal.


Forrás:
Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!