Majorvár

Kisgyőr

A vár Kisgyőrtől nyugatra, kb. 1,2 km-re, az azonos nevű, 305 méter tengerszint feletti magasságú hegyen található. Az alatta folyó Csincse-patak völgye feletti relatív magassága 70–80 méter. A kelet felé kiugró földnyelv csúcsán lévő várat sánc vette körül, belső oldalán árokkal, amely a déli oldalon már lepusztult, ott csak terasz jelzi egykori vonalát. A sánc a többi oldalon jó állapotban maradt fenn, különösen a nyugati oldalon, amely a vár legtámadhatóbb pontja.

A sánc a vár felső részétől mintegy 10–15 méterrel alacsonyabb szinten fut körbe. A felső plató hossza kb. 32, szélessége 20 méter. Keleti harmadában a termett sziklába mesterségesen kivájt, négyszögletes üreg van, feltehetően egykori helyiség nyoma. 1864-ben a romokat „Majorház” néven említik, Bartalos Gyula pedig „Majorvár”-ként, mint „pogányvárat” ismeri. A várat 1968-ban Renner Pál és Ráksi Miklós mérte fel. 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia írta le elsőként részletesen, amikor – telepítése, alaprajza alapján – középkori eredetűnek, közelebbről tatárjárás előttinek határozták meg a várat.

Kisgyőr először 1261-ben szerepel, mint az egri püspök birtoka. Később az Ákos nembeli Ernye bán birtoka lett, mivel 1319-ben már Károly király adományozza el Debreceni Dózsa erdélyi vajdának, mint az Ernye bán unokáitól elkobzott diósgyőri vár tartozékát. Kisgyőr a későbbiekben is a diósgyőri uradalom tartozéka volt. A várra vonatkozó történeti adat nem ismert, a vár területén korhatározó lelet nem került elő, ennek ellenére a vár középkori eredetűnek tekinthető, de közelebbi meghatározása ásatás nélkül nem lehetséges.


Forrás:
Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!