Leányvár

Miskolc-Tapolca

A Leányvár lakott területekről távol, MiskolcTapolcától délre 3 km-re található. A Bagoly-mező és a Török-domb között, 258 méter tengerszint feletti magasságban, egy északkelet-délnyugati irányban húzódó lapos hegyháton helyezkedik el, amely minden irányban lankás lejtőkkel határolt. Árok veszi körül, melynek szélessége átlag 20, mélysége a 3 métert is eléri. Az árok mélyebb részei víz alatt állnak. Sánc nincs.

A délkeleti oldalon a Kisgyőr–Halomvárhoz hasonlóan az árkon átívelő bennhagyott átjáró van. Középen itt is minden valószínűség szerint mesterséges domb emelkedik, valamivel nagyobb, mint a Halomvárban. A halom közepén itt is nagy mélyedést találunk, ennek pereme a délkeleti oldalon bejáratszerűen lemélyed. Az árokkal körülvett terület közel négyzet alakú, lekerekített sarkokkal. Hossza 220, szélessége 205 méter, területe (a középső dombbal együtt) 3,8 ha. A középső domb relatív magassága a belső területhez viszonyítva 15 méter, ovális alakú tetejének átmérője 30-40 méter, területe 855 m2 .

A Leányvár mellett a keleti oldalon őskori sírhalmok vannak. Az egész területet erdő borítja. A Leányvárat elsőként Kandra Kabos említi, Borovszky Samu több más várral együtt, tévesen szláv várnak vélte. Szendrei János közelebbi adatok nélkül sorolja be a többi vár közé. 1967-ben Lossos Miklós és Ráksi Miklós készítette el felmérését, majd 1970-ben Kemenczei Tibor végzett próbaásatást a területén. Kemenczei Tibor ásatása a váron kívül a mellette lévő ősi sírhalmokra is kiterjedt. A Leányvár területén hét kutatószelvényt nyitott, ezek közül az egyik a várárkot vágta át, közvetlenül a bejárat keleti oldala mellett. Az előkerült kevés edénytöredék az újkőkorból, a bronzkor végéről és a kora vaskorból származik. A vár melletti halmok közül kettőt tárt fel, de ezek már ki voltak rabolva, az egyikben középkori cserepek kerültek elő. Kemenczei megállapította, hogy a kevés lelet miatt a vár nem lehetett huzamosabban lakott, korát pedig a középkorba helyezte.

A Leányvárral Sándorfi György foglalkozott részletesen. 1978-ban a bejáratnál az árok vonalában bennhagyott földet fúrásokkal vizsgálta meg, az eredmény egyértelműen bizonyította, hogy nem utólagos betöltésről van szó. A motte-típusú várak közé sorolta, de Halomvárhoz hasonlóan itt is a többi ilyen típusú vártól eltérő jelenségekre hívta fel a figyelmet és ahhoz hasonlóan építési idejét a tatárjárás utánra, a 13. század 2. felébe valószínűsítette. Ugyanezt a megállapítást közölte róla 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia is.

Legújabban Baráz Csaba foglalkozott a Leányvárral és a többi mottétől eltérő jelenségeket hangsúlyozva számos távoli analógia alapján arra következtetett, hogy az itt létesült objektum nem vár volt, hanem erődített kultuszhely, és építését a Halomvárhoz hasonlóan, a kora vaskorba, a preszkíták és szkíták idejébe valószínűsítette. A Leányvár kora – régészeti kutatások hiányában – jelenleg nem határozható meg, így csak a további kutatásoktól remélhető válasz arra is, hogy az építmény erődítmény volt-e vagy más célból létesült.


Forrás:
Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!