Latorvár

Sály

A Latorvár-tető déli vége meredeken leszakadó, keskeny sziklagerincben végződik. Ennek végén helyezkedik el a Latorvár, a fennsík alatt mintegy 20 méterrel alacsonyabb szinten. Relatív magassága az alatta húzódó völgy felett 40–50 méter. A hegytető felőli, szélesebb részen 4–4,5 méter magas, íves vonalú, 2,5 méter vastag kőfalmaradvány áll, amelynek ívéből kör, vagy ehhez hasonló alaprajzú (lakó)toronyra lehet következtetni.

Holl Imre és Parádi Nándor 1982. évi ásatása a toronycsonk folytatásában a kapcsolódó kőfal alapozását találta meg, amely vagy palotarész, vagy a (lakó)torony melletti kis udvart határoló vastag fal maradványa. A várárkot az északi és északkeleti oldalon egy-egy kutatóárokkal ekkor átvágták, és a sziklába vágott árok alját elérték. A vár egykori járószintje az újkori kőbányászás következtében nem volt megállapítható, teljesen elpusztult, ezért a kutatóárokban leletanyagot sem találtak. Az ásatás eredményei alapján a várat, amely egyetlen toronyból állhatott, egy sekély, 1–1,5 méter mély, 7 méter széles árok övezett félkörben, a meredekebb lejtő felett ennek nem volt nyoma. Az így körülzárt ovális terület átmérője 28, illetve 14 méter.

A torony közelében a felszínen Parádi Nándor néhány Árpád-kori kerámia töredéket gyűjtött, köztük halvány vörös színű palack nyakát is. Véleménye szerint a vár a 12. század végén, vagy a 13. század elején épülhetett. A vár okleveles említéséről nem tudunk. Nagy valószínűséggel az Örsúr nemzetség Váraljai ága építhette, akik az alatta települt faluról nevezték el magukat. A falunév 1292-ben egy birtokeladási ügy kapcsán fordul elő először Váraljai Lőrinc (Laurentius de Waralya) nevében.


Forrás:
Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig
Borítókép: wikiwand.com

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!