Kakasvár

Putnok

A Zsuponyó-völgy a Putnok–Dubicsány közötti országút felől indul egyenes vonalban észak-északkeleti irányba. Az említett országúttól számítva 2,6 km-re a völgy északkelet felé elkanyarodik. További 500 méter után északnyugat felől egy mellékvölgy torkollik be, melynek északkeleti oldala felett, a hegynyúlvány déli végében találjuk a Kakasvárat. A térképeken rossz helyen, a vár tényleges helyétől északnyugatra, kb. 1,3 km-re, a Zsidó-völgy felső vége felett, a 350 méteres szintvonalon jelölik a „Kakasvár” feliratot, ami megtévesztő.

A 273,5 méter tengerszint feletti magasságú Kakasvár hegy egy déli irányban erősen lejtő, és fokozatosan keskenyedő gerinc alacsony legvégét foglalja magába. Észak felől a gerinc folytatásától egy 9 méter széles és 3 méter mély mesterséges árok védte. Az árok két vége alatt az árokból kitermelt, szétterített föld látható. A vár déli végét is árok védte, de ennek nagy része ma már csak terasz alakjában követhető. E terasz felett a belső terület déli végét rövid perem jelzi, de két hosszanti oldala terasz, vagy árok hiányában egyáltalán nem állapítható meg, csak a keskeny hegygerinc természetes, domború alakját mutatja. A vár hossza 19 méter, szélessége 10 méter körüli lehetett. Egész területét jól áttekinthető erdő fedi.

A várra – nevének említése nélkül – először az 1903. évi Gömör megyei monográfia utal, mikor közli, hogy a 15. század közepén Kazai Kakas Gyula a Zsuponyó völgyében várat emelt, ahonnan szövetségeseivel, – a csehekkel – kitörve, dúlta és rabolta a vidéket. Ila Bálint Putnok földrajzi nevei között szerepelteti a név legkorábbi, 1522-ből való alakját: „Kakaswara”, megemlítve azt, hogy nevét a Rátold nembeli kazai Kakas családtól kapta, valamint hogy a vár területe akkor még a Borsod megyei Kazához (ma Sajókaza) tartozott. Neve a későbbi századokban is változatlanul él.

Legrészletesebben Dobosy László foglalkozott vele, aki a szuhafői református egyház jegyzőkönyvére hivatkozva, a megyei monográfiában leírtakat ismételi meg. Dobosy a helyszíni bejárása alapján leírást és rajzot is közölt a várról. Sándorfi György a bizonytalan korú 10–14. századi várak csoportjába sorolta az irodalom alapján. 1999-ben a gömöri várakat ismertető megyei vártopográfiai cikksorozat keretében került sor a vár első részletes lírásának és 1992. évi Nováki Gyula által készített felmérésének közzétételére. Ekkor a várat jellege, kialakítása és alakja alapján középkori eredetűnek határozták meg.

A szuhafői református egyház jegyzőkönyvében olvashatunk a Kakas család és a husziták rablásairól a Zsuponyó-völgyi (Kakas-)várral kapcsolatban is. A szomszédos, Borsod megyei Kazáról származó Kakas család mint a környék egyik birtokosa 1383 és 1488 között számos alkalommal szerepel az itteni hatalmasodási perek irataiban. Ugyanakkor az a terület, amelyen a vár nyomai vannak, egy 1522-i oklevél szerint ekkor még Kazához tartozott, és az is valószínű, hogy a vár a kazai Kakasoktól kapta a nevét. A vár valószínűleg középkori eredetű. Azonban a vár és a kazai Kakas család kapcsolatát alátámasztani látszó adatok ellenére kételkedünk abban, hogy a huszita korban e várból kiindulva háborgatták volna a lakosságot. Ugyanis a vár feltűnően kicsi, a természetes domborúságot mutató belső területe szinte a befejezetlenségre vall, és lakottságának semmi jele sem volt felismerhető a területén.


Forrás:
Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!