Kácsi vár

Tibolddaróc

Kácstól délre helyezkedik el a 325,2 méter tengerszint feletti magasságú Várhegy, amelynek keleti irányban egy önálló kis csúcsot képező nyúlványán találhatók a vár maradványai. A 235,1 méter tengerszint feletti magasságú önálló kis csúcs közvetlenül Kács délkeleti vége fölött, a Kácsi patak völgyétől meredeken emelkedik. A vár csak Kács belterületéről, délnyugatra a Varga-völgy irányába haladó, majd a Kácsi patak jobb oldalára érve innen délkeleti irányba vezető kijárt mélyúton érhető el, amely a Várhegy és a keleti önálló kis csúcs közötti nyeregbe ér fel. Ettől kb. 30 méterre találhatók a vár maradványai.

A kisméretű vár közepét egy kerek domb alkotja, négyzetes kőtorony erősen lepusztult maradványaival. A dombtetőt körben árok övezi, külső oldalán földtöltéssel (sánccal). A vár platójának átmérője 22– 25 méter, területe 0,04 ha. Az árok szélessége 11–17 méter, mélysége 2–4 méter között változik. A sánc a déli oldalon megszakad, valószínűleg ott volt a vár bejárata.

A Tibolddaróc (a 14. századi Alkács) területén fekvő várat a történeti irodalom következetesen kácsi várnak, helyben esetenként Tibold várának is nevezik. Első nyomát egy kéziratos térképen találjuk 1789-ből, amely „Várhegy alatt” felirattal utal a várra. Fényes Elek Kácsnál említi a Várhegyen lévő régi vár maradványait, amelynek építését szerinte sokan Árpádnak tulajdonítják. Pesty Frigyes gyűjtésében két helyen, Tibolddarócnál és Kácsnál is szerepel, amit a lakosok Örsvárnak neveznek. Kandra Kabos tévesen az Anonymus által említett Örsúr-várával azonosítja, de megjegyzi, hogy a nép Tibold várának is nevezi. Soós Elemér az Égettmalom feletti várat „Tyboldi”-ként szerepelteti. Később tévesen ismét Örsúr váraként említik, illetve röviden leírják a romokat többen is.

Kozák Károly a kácsi Árpád-kori bencés kolostor feltárása alkalmával – 1962–1967 között – a várat is bejárta és röviden leírta. A felszíni nyomokból megállapította, hogy a várban csak egy lakótorony állhatott, amelyet valószínűleg a sziklába vágott árokból kikerült kövekből építettek. Kozák Károly megállapításait az 1967–1968-ban Parádi Nándor vezetésével végzett ásatás lényegében igazolta. Ásatása során egy 10 × 10 méter alapterületű, négyszögű torony falmaradványait tárta fel, amelyet közvetlenül a sziklára alapoztak. A fal vastagsága 2,5 méter, a torony belső mérete 5 × 5 méter. Külső sarkai armírozottak voltak. Bejárat nem szakította meg a falat, ez a lepusztult felső szinten volt. A torony melletti, törmelékkel borított egykori járószinten sok lelet volt (cserép, kulcs és egyéb vastárgyak, kőmozsár). A sziklába vágott ároknak, amelynek feltöltődését is átvágta Parádi, eredetileg mindkét oldalát csaknem függőlegesre képezték ki. A törmelék mai felszíne alá 2 méterre tudtak leásni, de omlásveszély miatt az árok alját nem sikerült elérni, eredeti mélysége 6 méternél is több lehetett.

Parádi az eredmények alapján megállapította, hogy a várban egyetlen lakótorony volt, melynek fennállását a 12. század második felétől, vagy végétől, a 14. század első feléig, vagy közepéig terjedő időszakra határozta meg. A történeti adatok alapos elemzésével pedig arra a következtetésre jut, hogy a kácsi vár nem azonos az Anonymus által említett Örsúr-várával, hanem későbbi, ugyanezen nemzetség több ágra szakadása után a daróci ág birtokában lehetett. Parádi azt is valószínűsítette, hogy a 14. században ez a nemzetség elszegényedett és mint erre a régészeti leletek is utalnak, a kácsi várat elhagyták és az pusztulásnak indult.

A vár okleveles említéséről nem tudunk. Darócot (a mai Tibolddarócot) első alkalommal az 1332–1335. évi pápai tizedjegyzék említi, ezt követően 1339-ben, valamint 1347-ben szerepel, amikor az Örsúr nemzetség birtokosztozásakor Tybold és fiai kapják. Az ő utódai, a daróci Tiboldi család birtoka annak kihalásáig, 1544-ig.


Forrás:
Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!