Halomvár

Kisgyőr

A Halomvár Kisgyőr községtől délre 2 km-re, az azonos nevű hegy tetején van, Kisgyőr és Harsány határvonalán. A halomtengerszint feletti magassága 316 méter, a fennsík relatív magassága kb. 100 méter. A hegy északi oldala meredek, a déli oldalon lankásan ereszkedik le a terep. A hegy teteje sík, enyhén domború. A meredek északi oldal felett található a vár, körülötte az árok szélessége kb. 22, mélysége eléri az 5 métert is, sánc nincs.

Középen feltehetően mesterséges domb emelkedik, amelyet az árokból kitermelt földből emeltek. A nyugati oldalon kisebb földmennyiség került az árok külső oldalára is. Az árok a keleti szakaszon megszakad, itt egy kb. 6 méter széles bejáró utat hagytak az árokban. Régészeti ásatás hiányában egyelőre feltételezzük, hogy Miskolc-Tapolca – Leányvárhoz hasonlóan a benne hagyott bejárat itt is egykorú az árokkal. A középen álló domb nagyjából kör alaprajzú csonka kúp. Belsejében nagy méretű, 30 méter átmérőjű mélyedés van, ennek pereme a délkeleti oldalon alacsonyabb, mintha bejárat lenne a domb belsejébe. Falazott épületnek nincs nyoma. A domb relatív magassága az árkon belüli területhez viszonyítva 11 méter. Az árokkal körülvett terület szabálytalan kör alakú, legnagyobb átmérője 255, területe (a középső dombbal együtt) 3,8 ha.

A 20. század közepén a középső mélyedés területére egy távközlési antenna tartóoszlopát és építményét helyezték el, ami feltehetően jelentős mértékű bolygatással járt. A Halomvár neve először egy 18. század végi térképen tűnik fel. Az irodalomban Lukács István említi elsőként, 1847-ben, mint „földhányást”, majd Fényes Eleknél is megtaláljuk. 1864-ben még mint szántóterületet írják le: „…midőn a halom laposa feltöretett . . . szántás alkalmával sok zabola, vasak, sarkantyúk, sat. találtattak, de még most is látszik a sánczok árkai” Később Kandra Kabos, Szendrei János, Récsey Viktor, Sennovitz Gyula és Leszih Andor említették anélkül, hogy a vár korával foglalkoztak volna. Kemenczei Tibor a vár környékéről a miskolci múzeumba került őskori raktárleletek alapján feltételezte, hogy talán a kora vaskorban épült. Felmérését Lossos Miklós és Ráksi Miklós készítette el 1967-ben. Később Sándorfi György 66 foglalkozott vele részletesen, és a motte típusú várak közé sorolta, korát pedig a 13. század második felére, a tatárjárás utánra valószínűsítette.

Ugyanezt a megállapítást közölte róla 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia is. Legújabban Baráz Csaba foglalkozott a Halomvárral és a többi mottétől eltérő jelenségeket hangsúlyozva számos távoli analógia alapján arra következtetett, hogy a Halomvár nem vár volt, hanem erődített kultuszhely, korát pedig a kora vaskorba, a preszkíták és szkíták idejébe valószínűsíti. A vár kora – régészeti kutatások hiányában – jelenleg nem határozható meg, így csak a további kutatásoktól remélhető válasz arra is, hogy a Halomvár objektuma erődítmény volt-e vagy más célból létesült.


Forrás:
Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!