Füzérkő

Bükkzsérc

Bükkzsérc és Cserépfalu között indul észak-északnyugat felé a Bükk hegység közepe irányába a Hór völgy, amely a völgy elejétől kb. 6,5 km után kettéágazik. Északkelti irányba a Hór-völgy folytatódik tovább, északnyugat felé pedig a Hosszú-völgy ágazik el. E két völgy fogja közre a rendkívül meredek, több helyen szakadékos oldalú 448,9 méter magasságú Füzérkő sziklás csúcsát. A vár nem a csúcson található (erre kevésbé is lett volna alkalmas), hanem attól kb. 150 méterre északkeletre, a gerinc 449 méter magasságú következő kiemelkedő részén.

A vár hosszúkás, lapos platójának északnyugati szélét határozott, 20–30 cm-re kiemelkedő perem jelzi. Középtájon a perem külső oldalán 3–4 m hosszan egy gyenge, habarcsba rakott, kb. 1 m magas kőfal külső síkja figyelhető meg. Ez a peremen futó egykori várfal alapozása, melynek vastagságát nem ismerjük. Úgy tűnik, a kissé kiemelkedő, fűvel benőtt perem a fal maradványait takarja. A plató északnyugati, hosszanti oldalán futó fal feltehetően bekanyarodik mindkét végén, de ezt csak ásatással lehetne tisztázni. A vár délkeleti, hosszanti oldala rövid, erős lejtő után szakadékban végződik, ezen az oldalon erődítésnek nincs nyoma a felszínen. A várat észak, nyugat és délnyugat felől, 5–6 méterrel mélyebb szinten árok védte félkörívben, kis részben sziklába vágva. Ez azonban ma már csak terasz alakjában látható, mivel a felső falból leomló kövek feltöltötték. Csak a délnyugati végében van rövid szakaszon sánc az árok külső oldalán, amely egy sziklatömbben végződik. Délnyugat felől természetes hegynyereg választja el a Füzérkő sziklás csúcsától, északkelet felé pedig a hegy keskeny, kissé lejtő gerince folytatódik.

A vár platójának hossza 24 m. Szélessége nem állapítható meg pontosan, a felső sík rész kb. 6 m, ha a 28 szakadékig lejtő részt is hozzászámítjuk, akkor kb. 15 m széles. Az árokkal (terasszal) körbefogott teljes terület hossza kb. 50, szélessége kb. 28 m.

A történeti irodalomban Györffy György tett említést először a várról, egy 1248. évi, átírásból ismert oklevél adatai alapján; a vár helyének kérdését azonban ekkor nyitva hagyta, de megemlítette a Füzér-kő nevű helytől délnyugatra eső, közeli Ódorvárat, mintegy célozva arra, hogy talán ott volt a szóban forgó vár. Az 1975-ben kiadott Vártúrák kalauza Györffy történeti adatait azzal egészítette ki, hogy a 450 magas Füzér-kő sziklán lévő kisméretű vár Diósgyőr elővára lehetett. Fügedi Erik Györffyre hivatkozva Cserépvárral azonosította Füzérkő várát, ez azonban félreértésen alapul, mert Györffy Füzérkőt csak mint a Cserép nevű birtok határjárásában északon feltűnő hegyet ismertette. Az 1970-es évek útikalauzai már arról írtak, hogy a Füzér-kő (449 m) tetején középkori vár alapfalai vannak, melynek építésére a király az egri püspöknek 1248-ban adott engedélyt, majd a 14. században a Hór-völgyében futó utat őrizte, de további sorsa nem ismert. Az 1970-es évek végén a Borsod megye erődítményeivel foglalkozó tanulmányokban a szerzők – tévedésből – a Füzérkő hegyét azon helyek közé sorolták, ahol a terepbejárás nem igazolta a hely erődített voltát. Ennek nyomán 1983-ban már az is felmerült, hogy mivel Füzérkő messze esett a püspöki székhelytől, így helyette a püspök a felsőtárkányi Várhegyen építhette fel erősségét. A következő évben megjelent Kiss Gábor féle összefoglalás azonban részben Györffyre utalva, részben az útikalauzok adatai alapján ismét a vár alapfalairól tesz említést Füzérkő szikláján. 1986-ban Fügedi Erik módosította korábbi véleményét és Füzérkőt azon helyek közé sorolta ahol később sem épült vár. Ezt követően a történeti Borsod megye várainak topográfiájában Füzérkő vára, mint meg nem épült vár szerepelt, de itt is felvetődött az Ódorvárral való azonosságának lehetősége.

A legutóbbi történeti összefoglalók a korábbi irodalomban szereplő említett felvetések valamelyikét fogadták el. A vár kutatásában a döntő fordulat a 2000. év tavaszán történt, amikor végre tisztázódott a vár léte. Ekkor vált ismertté az, hogy Tóth Sándor felsőtárkányi lakos a sziklacsúcstól 150 méterre, a gerincen megtalálta a kis vár maradványait. Ezt közölte Nováki Gyulával, aki Baráz Csabával együtt – Tóth Sándor felfedező kalauzolása mellett – ugyanazon év május 16-án azonosította a valóban megépült várat. A maradványok felmérésére 2001. augusztus 4-én Nováki Gyula vezetésével, Jurecz László Miklós és Sárközy Sebestyén közreműködésével került sor. A vár kormeghatározására egyetlen támpontunk – egyben a vár egyetlen okleveles említése is – IV. Béla király 1248. február 24-én kelt oklevele, amely eredetiben nem, csak I. Károly király 1326. február 18-án kelt átiratában maradt fenn. Ebben Füzérkő egy esetben a határ megjelölésére szolgál: “…a Füzérkő nevű helyig…” másik esetben pedig a következő szöveggel szerepel: “…Továbbá Lampert püspököt felhatalmazzuk, hogy egyháza nevében Füzérkőn vagy Kerekkőn, amelyek az egri egyház területén vannak, várat építsen…” A fent említett 1248. évi oklevél a püspöknek visszaadott Cserép (ma Cserépfalu) határának leírása kapcsán tesz először említést Füzérkőről, ahol a birtok határa haladt. Ezzel teljességgel összhangban van a jelenlegi határvonal is, mivel (Bükk-)Zsérc és Cserépfalu közigazgatási határa jelenleg is Füzérkő kettős csúcsán halad keresztül. A vár építésének és fennállásának közelebbi idejére nincs adatunk, de az bizonyára nem sokkal később felépülhetett. A kifejezetten Cserép birtokát érintő, megerősítést és új adományt tartalmazó 1326-ban átírt oklevélnek még további számos, egészen az újkorig terjedő átírása ismert, de ezekben sem találni utalást a Füzérkőn megépített várra.

(Bükk-)Zsércről tudjuk, hogy már a 13. sz. elejétől az egri püspöké volt egészen 1457-ig amikortól a felsőtárkányi karthauzi szerzetesrend birtoka lesz. A vár építését így nagy valószínűséggel a szomszédos Cserép birtokát is uraló egri püspöknek tulajdoníthatjuk. A vár jelentősége már csak kis mérete, és a főbb útvonalaktól távoli fekvése miatt is korlátozott lehetett, de alapvetően a püspök hatalmát szolgálhatta területe felett. Nem valószínű, hogy a vár feladata a Hór-völgyében futó út ellenőrzése lett volna, mivel ez a sziklacsúcson lévő várból eredményesen nem volt megvalósítható. A vár területén az azonosításakor egy apró középkori cseréptöredéket és egy kis égett paticsdarabot sikerült a magas fűben fellelni. További adatokat csak régészeti ásatással lehetne megtudni.


Forrás:
Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!