Földvár

Uppony

Uppony községtől délkeletre emelkedik a 435 méter tengerszint feletti magasságú Vízköz-hegy. Ennek kelet-északkeleti oldalán, az upponyi szoros déli oldala felett egy 307 méter magasságban kiugró hegynyelven találjuk a Földvárat.

Korábban mélyen alatta folyt az Upponyi-patak és alatta húzódott az Uppony és Dédes közötti országút. Ma a várral egy vonalban kezdődik a lázbérci víztározó felduzzasztott vize. A vár területe maga a kiugró hegynyelv platója. Délnyugati oldalán a Vízköz-hegy főtömbjétől 12 méter széles, 3 méter mély, mesterséges árok választja el. Ennek külső pereme teraszban folytatódik a vár keleti oldalán, ahol a hegy lejtője kevésbé meredek. A nyugati oldalon a nagyon meredek hegyoldal jelentett védelmet. A vár lapos, ovális területének hossza 30 méter, legnagyobb szélessége 12 méter. A plató keletii részén jól kivehető egy habarcsba rakott kőfal maradványa, hossza kb. 7 méter, szélessége 1,2–1,4 méter közötti. A vár területén több helyen újkori beásás nyoma látszik.

A várra vonatkozó okleveles adatunk nincs. A Földvár nevét két, 19. századi térkép tünteti fel, de rossz helyen. Fényes Elek és Szendrei János adatai nem egyértelműen a Földvárra vonatkoznak, a szomszédos Dede-várra is értelmezhetők. Pesty Frigyes gyűjteménye és Leszih Andor csak említi. Klein Gáspár a várat Árpád-korinak tartja. K. Végh Katalin 1964-ben járt a helyszínen, röviden leírta és megállapította, hogy a vár középkori. Később Dobosy László végzett még alapos terepbejárást a várban és vázlatos felmérés közlése mellett röviden leírta a maradványokat. 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia a vár eredetét az Árpád-korba valószínűsítette, egyidejűleg ekkor közzétették a vár felmérését is.

Upponnyal kapcsolatosan tudjuk, hogy a falut először az 1332–1335. évi pápai tizedjegyzék említi, de ekkor birtokosát még nem ismerjük. Feltehetően már 1382-előtt a ciszterci rend bélháromkúti apátságának birtoka lett, és annak Mercse székhelyű birtokegységéhez tartozott. Később is egyházi birtok volt, egészen a 16. sz. elejéig. A helyszínről származó korhatározó leletek hiánya ellenére – főleg a kőfalazat miatt – a vár középkori eredete valószínűsíthető.


Forrás:
Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!