Csorbakő vára

Szuhogy

Csorbakő várát Szuhogy község határában a falutól északnyugatra kb. 1 km-re, a Szuhogy és Felsőtelekes közötti út nyugati oldalán találjuk. Maga a vár a Nagyhegy egyik északkelet-délnyugati irányú nyúlványának végén helyezkedik el. Legalacsonyabb része 257 méter, a középső, legmagasabb pontja pedig 280 méter tengerszint feletti magasságú.

A hegynyúlvány délnyugati irányban egy keskeny gerinccel csatlakozik a tőle magasabb Nagy-hegy tömbjéhez. A vár maradványai részben tiszta, részben bozótos erdővel benőtt – kb. 80 méter hosszú és 43 méter széles – területen helyezkednek el, így a vár szerkezetére és falainak kialakítására sokszor csak következtetni lehet. A vár magasabban fekvő, középső része egy zárt udvarú épületegyüttest képez, amely egy szabálytalan trapéz alaprajzú lakótoronyból és annak északnyugati oldalához kapcsolódó négyszögletes fallal körülvett udvarból állhatott, melyet a délnyugati hegytető irányából egy hármas árok védett, a két belső között pedig sánc is húzódott. E legkorábbi rész nyugati oldalához egy három helyiségből álló épületet, ennek külső nyugati falához pedig 5 méterrel alacsonyabb szinten pedig újabb két helyiség csatlakozott, melyet egy 15 fokú lépcsővel lehetett elérni.

A későbbiekben az erősséget a déli és a keleti oldalon egy L alakú falszorossal védték, majd északkeleti irányba további két előudvart alakítottak ki kapuval, a külsőnél kaputoronnyal. A várba kelet felől egy ma is felismerhető mélyúton lehetett bejutni, amely a váron belül csigavonalban haladt. A kaputorony és a hozzá vezető út megerősítésére emelhették – talán már a tűzfegyverek korában – a vár északkeleti sarkán egy ötszög alaprajzú védművet, amely mai felszínen földsáncként jelenik meg. A romok területének beerdősödése csak az elmúlt néhány évtizedben következett be. Feltehetően a várhoz tartozhatott a vár hegyének északkeleti lábánál ásott téglalap alakú tó is.

A várat először 1851-ben röviden Fényes Elek említi, majd 1864-ben értesülünk arról, hogy néhány évvel korábban kincskeresők egy sziklába vájt „kút alakú mélyedést” kezdtek kiásni a várban. Ugyanekkor a vár tövében halastó maradványait és egy „Virágkút” nevű jó forrást is említenek. A vár szerepel Kardra Kabos, Csánki Dezső, Gerecze Péter, Borovszky Samu, és Klein Gáspár munkáiban is. 1928-ban a várhegy északi oldalában lévő jégkorszakbeli barlang feltárása alkalmával az ásatást vezető Saád Andor a miskolci múzeumba néhány sima felületű, gyengén ezüstözött rézlapkát vitt be, melyekről Leszih Andor megállapította, hogy pénzhamisítás céljaira készültek. A környékbeli lakók kőbányászás és kőporszedés közben is találtak ilyen lapkákat és középkori cserepeket.

Leszih Andor még 1928-ban több kutatóárkot húzott a várban, de a későbbi feltárások folytatásával megbízta az ásatásokon kezdettől fogva részt vevő Szegő András szuhogyi cipészmestert. A vezetés és felügyelet nélkül végzett ásatások egészen a II. világháborúig folytatódtak kisebb-nagyobb megszakításokkal. A feltárt és feldolgozatlan leletek a miskolci múzeumba kerültek. Közben 1935. júliusában Leszih Andor elkészítette a vár felmérését és ekkor fotók is készültek, amelyek egyedüli dokumentumai a feltárásoknak. 1941-ben Leszih a csak a belsővár terültén végzett kutatásokról és a vár történetéről részletes tanulmányban számolt be, ez azonban elsődlegesen az előkerült pénzhamisító műhelyre koncentrált és annak leleteit mutatta be, a dokumentációt nem közölte.

A várral foglalkozó későbbi munkák elsősorban a már korábban közölt adatokat ismételték meg. A vár szerepelt Fügedi Erik és Engel Pál adattáraiban is. 1992-ben a megyei vártopográfia foglalta össze a vár adatait, amikor felmérését is közzétették, de a romokat elfedő sűrű bozót miatt a felmérés a vár belső területét nem tartalmazta. 2002-től kezdődően Szörényi Gábor András foglalkozott a várral több tanulmányában. Nemcsak a vár új geodéziai felmérését készítette el, hanem a terepjelenségek elemzésével valamint e jelenségek komplex módszer útján történő értékelésével a felszín alatti elemek, elsősorban a várfalak valószínűsíthető helyzetének meghatározásával a vár elvi rekonstrukcióját is elkészítette. Ezen túlmenően a vár történeti- és kutatástörténeti adatainak értékelését, valamint a Leszih Andor ásatásából származó és a múzeumba bekerült leletanyag feldolgozását is elvégezte.

A vár építése a Tekes-rokonsághoz tartozó Ládi Pós fia „Csorba” Miklósnak [1289-1311] tulajdonítható, aki egyben a vár névadójának is tekinthető, és akinek családja később is Szuhogy falu birtokosa volt. Valószínűleg a 14. század elején pusztulhatott el. 1351- ben a Ládiak eladják a Perényieknek Szuhogy falu birtokát, de sem ekkor, sem az adásvételt átíró 1383-as oklevélben a vár nem szerepel. Perényi Imre pohárnokmester 1403-ban, amikor a környéken birtokokat szerzett, egyúttal királyi engedélyt is kért, hogy újjáépítse. Ez a vár első említése. 1410-ben már újból állt a vár. Az 1440 után indult polgárháborúban id. Perényi János váltságdíja fejében átadta Pálóci Simonnak, de 1445-ben visszakapta és 1455-ben új adományt szerzett rá. 1540–1541 fordulóján Ferdinánd király Bebek Ferencnek felsőmagyarországi főkapitánynak adta a várat, és Perényi Pétert más birtokkal szándékozott kárpótolni. Bebek Ferenc azonban 1541. februárjában már átadta azt testvérének Bebek Imrének. A Bebekek birtoklása alatt Csorbakőről nincsenek források, ami összefügg az ekkor itt berendezett és 13 évig üzemelő pénzhamisító műhellyel. Miután Bebek Imre 1553- ben meghalt, a kővetkező évben testvére, Bebek Ferenc, Abaúj és Gömör vármegye főispánja (aki ugyancsak veretett hamis pénzt), az özvegyet elűzte a várból és azt Rudabányáról hozott bányászokkal leromboltatta.

A vár ásatásakor több helyen égésnyomokat is találtak, tehát valószínűleg fel is gyújtották az épületeket. A lerombolt vár azonban továbbra is Bebek Imre örököseinek tulajdona maradt, bár azt már soha többé nem építették újjá. A források ezek után még gyakran említik a várat, de már csak úgy, mint romos, vagy elpusztult, elhagyott erősséget. A váruradalom irányítói leköltöztek Szuhogyra, de jogilag még a 16–17. század fordulójáig csorbakői uradalomról és a hozzá tartozó falvakról beszéltek a források. A századforduló után már csak egy telek neve volt Csorbakő, puszta vára pedig Szuhogy falu része lett.

A várra vonatkozó történeti források és a helyszíni terepjelenségek alapján Szörényi Gábor András a vár négy nagyobb korszakát különítette el: Először Ládi Csorba Miklós 13–14. század fordulójára helyezhető toronyvára épült fel, amelyet a második periódusban, 1403-tól kezdődően át- és újjáépítettek. Ekkor palotaszárny épült és a várat egy falszorossal vették körbe. A következő periódusban a 15. század közepén vár északkeleti részén egy kaputoronnyal erősített bővítés valószínűsíthető. A legkésőbbi periódusban pedig a kapuvédő épület elé, egy nagyobb méretű, szabálytalan ötszög alaprajzú újabb elővédművet emeltek, amely már a 16. században készülhetett. Mindezek az eredmények azonban csak egy elvi rekonstrukció részének tekinthetők, ezért az elért eredmények bizonyítása és pontosítása csakis egy jövőbeli régészeti feltárással történhet meg.


Forrás:
Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!