Cser-hegy

Telkibánya

A Cser-hegy Telkibánya felett közvetlenül délkeletre emelkedik. A hegyet nyugatról és délről a Cserenkó-patak völgye, északról a Vörös-patak völgye határolja. Kelet felé egy kb. 60 méterrel mélyebben fekvő nyereggel kapcsolódik a szomszédos hegyekhez, így a Cserhegy önálló hegyet képez.

A hegy nyugat felől keleti irányban fokozatosan emelkedik. Négy kisebb mellékcsúcs után kezdődik a hegy főrésze, egyenletes, erős emelkedővel éri el a délkeleti végén a hegy legmagasabb részét, az 505 méter magas tetőt. A tető ezután meredeken közvetlenül bukik le a mélyen fekvő, említett nyeregig. A sáncvár a hegy főrészét foglalja magába, területét jól áttekinthető erdő fedi. A sánc a 387,4 méter magas harmadik mellékcsúcsnál kezdődik és a hegy legmagasabbra kiemelkedő délkeleti végén ér véget. A hegyet a sánc, illetve ennek többnyire ma már csak perem vagy terasz formában felismerhető elmosódott alakja teljesen körbeveszi. A sánc többnyire földből – a legmagasabb délkeleti végén azonban az itt erősen köves terület miatt kőből – készült. A sánc legépebben az északkeleti és a nyugati oldalon maradt meg. Különösen ez utóbbi helyen impozáns, belső magassága 1,5–2 méter, külső magassága eléri a 6–7 métert, talpszélessége 20 méter körüli.

A sánc egyetlen ma is jól felismerhető, bár erősen rongált állagú kapuja a nyugati sarokban van, melyen ma is (több) út vezet keresztül a hegytető felé. A kapunál a sánc a feltételezhető eredetinél sokkal szélesebb részen szakad meg. A sánc mentén szórványosan néhány jellegtelen cserepet találtunk. A sánccal körülvett terület hossza 780 méter, legnagyobb szélessége 300 méter, a sánc teljes hossza 2000 méter. Az őskori telep valószínűleg átterjedt a kaputól és a 387,4 méter magas mellékcsúcstól nyugatra eső hegyoldalra is, mivel itt is lehetett találni néhány cserepet. Az említett mellékcsúcstól nyugati irányban mintha sánc, vagy terasz húzódna, ami igen bizonytalanul átkanyarodik a 345,9 méter magas mellékcsúcs nyugati oldalához is. Itt azonban a sánc megszakad és az innen délre eső szemközti hegyoldalban sem sikerült sánc nyomát felfedezni. Az említett sáncra, illetve teraszra emlékeztető alakzatnak tehát éppen a viszonylag lankásabb déli oldal felöl nem találni lezárását. További helyszíni kutatást igényel az, hogy ez a terület nyílt vagy szintén erődített volt-e.

A várat a szakirodalom nem említi. A telkibányai bányászati múzeum korábbi igazgatója Murvay László egy riport kapcsán – egy helyi protocollumra hivatkozva – említette meg, hogy a csehek által megerősített telkibányai templommal „szemben lévő cseh helyen az ostromlók táborhelyét képező földhányások és sáncok” ma is láthatók. Az eredetileg 1687-ből származó protocollum hiteles szövegét később Benke István ismertette: „A Templom ellenében való hegyről ostromlották őket, [mármint a cseheket] mellyet most is Cserhegyének hínak, a’ holott is földhányások helyei láttatnak.” Az említett utalás nyomán 1993. év őszén a Cser-hegyet Nováki Gyula és Sárközy Sebestyén járta be Patay Pállal együtt. Ennek eredményeként egy nagy kiterjedésű, eddig ismeretlen, – de a leírásokkal szemben nem középkori eredetű – sáncvárat sikerült lokalizálni, melynek adatait, 1994. évi felmérésével együtt 1997-ben tették közzé.

A sáncvár területén előkerült őskori cserépdarabok között közelebbi kormeghatározásra alkalmas nem volt. Korára vonatkozóan azonban leginkább a késő bronzkor jöhet számításba a környék többi őskori sáncvárához hasonlóan. Erre a korra a többnyire magas fekvésű, nagy kiterjedésű sáncvárak a jellemzők, de végleges kormeghatározás csak régészeti kutatástól várható.


Forrás:
Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!