Birinyivár

Hangony

Hangony községtől északnyugatra kb. 3,8 km-re közvetlenül az országhatáron húzódó hegygerincen találjuk a 364 méter magasságú Birinyvár nevű hegyet. Ugyanezen a gerincen keletre 1,4 km-re helyezkedik el a Pogányvár nevű sáncvár is. A vár az észak-déli irányú, hosszan elnyúló hegytetőt foglalja magába, körös-körül igen meredek hegyoldalakkal. Területét jól felismerhető perem jelzi, platójának területe 70 × 25 m.

A keleti oldalon különösen meredek a hegyoldal, ezért itt nincs nyoma mesterséges erődítésnek. A valamivel lankásabb nyugati oldalát elmosódott terasz, feltehetően betemetődött árok védi, a felső plató alatt 5–6 méterrel alacsonyabb szinten. Mindkét vége bekanyarodik az É-északi, illetve a déli oldal alá, utóbbi helyen alacsony sánc is látszik. A várhegy északi és déli végéhez egy-egy meredek, de járható természetes gerinc vezet fel, és mindkét irányból egy-egy további, rövidebb sánc is védte a várat.

Dobosy László 1970-ben a vár középső, legmagasabb részén mészhabarcsot és téglatörmeléket talált. A vár területe füves, jól áttekinthető, a hegyoldalt erdő borítja. A vár eredeti neve Berény volt, melyet először Soós Elemér kéziratos munkája említ. Az 1903. évi megyei monográfiában Vende Aladár, mint Harmachoz tartozó várhelyként utal „Birinyvárra,” amelyről azt közli, hogy a várnak már nincs nyoma és a helyén a 16. században pálos kolostor létesült. A monográfia adatát Gerecze is átveszi. Később Ila Bálint foglalkozik a várral és a várhegyre vonatkozó helynevekkel. Az általa összegyűjtött források szerint a várat először 1297-ben említik, ugyanakkor a várat építő Hangonyi-nemzetség korai, a 10. század közepére tehető itteni megtelepedése alapján azt a következtetést vonja le, hogy a vár a 10. század második felében keletkezhetett, eredetileg azonban csak őrhely volt, amely a Rima-völgy felől nyújtott védelmet. Dobosy László a helyszíni bejárás alapján részletes leírást ad a várról, és a rá vonatkozó adatok összegyűjtésével annak vázlatos alaprajzát is közölte. Fügedi Erik Berény, mint mentsvár építését 1285 előttre helyezve, Hangonyi Péternek tulajdonította, míg Sándorfi György szintén a 13. század második felére valószínűsítette keletkezését. 1987-ben Györffy György Gömör megyét is tárgyaló történeti földrajza foglalta össze a vár adatait.

A későbbi munkák már a korábban ismert adatok újraközlését tartalmazzák. 1999-ben a gömöri várakat ismertető megyei vártopográfiai cikksorozat keretében került sor a vár első részletes leírásának és 1992. évi Nováki Gyula által készített felmérésének közzétételére. A várra vonatkozóan mindössze egyetlen hiteles korabeli okleveles adatot ismerünk. 1297-ből, amikor egy per során elmondják, hogy Hangonyi Péter fia Máté várát Berényt (castrum Beren) a második tatárjáráskor (1285-ben) a szomszédos birtokos, a Rimaszécset is birtokló (Balogi) Ivánka fia Miklós ispán megrohanta és elfoglalta, és mindent elrabolva belőle 40 márka értékben, Pétert megölte és Mátét fogságban láncra verve sanyargatta. A perben Máté 140 nemest sorakoztatott fel tanúként maga mellett, akik eskü alatt vallottak a Balogiak hatalmaskodásáról és kártételéről. A vár feltehetően hamarosan felhagyásra került.


Forrás:
Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!