Amadévár

Fony

Gönctől délkeletre 4 km-re, a Zempléni hegység vonulatai között található az Amadévár. A vár eredeti neve Gönc, az uradalom nevét őrizte meg. Maga a vár mindig is Fony határában feküdt. Újkori népi elnevezése, Amadévár vagy Amadivár egykori birtokosára utal. A Potácsház nevű tanyától déli irányban húzódó Kispatak völgyének elején, a bal part felett nyugatra a pálos kolostor romjai vannak. Innen tovább délre, felfelé a kanyargó völgyben, légvonalban mérve kb. 2 km után érünk az Amadé-hegy lábához. A völgy jobb oldalán kelet-délkeleti irányban lehet felkapaszkodni a várhoz az igen meredek hegyoldalon, közel 200 m szintkülönbség legyőzésével.

A vár a Tégláskő nevű hegytető felöl északi irányba lejtő keskeny, sziklás gerinc északi végében helyezkedik el 655,7 méter magasságban. A gerinc legmagasabb része a keleti oldal függőleges sziklafala felett található, amely éles fordulattal az északi oldal igen meredek hegyoldalába megy át. A gerinc nyugati oldala meredek lejtő, de csak innen lehet feljutni a várba, ezért erről az oldalról és a gerinc déli folytatása felől egy nagy és 47 mély sziklába vágott árok védte a várat, amely az egész vár területét befogta. A vár keleti oldalát a függőleges sziklafal, déli és nyugati oldalát a mély árok, észak felé pedig, – ha nem is függőleges – de igen meredek hegyoldal határolja. A területet jól áttekinthető ritkás, idős fákból álló erdő fedi.

A vár belső területe két részre oszlik. Az egyik a gerinc északi végén van, erősen sziklás, meredek hegyoldalból áll, alul a nagy árokban végződik. Falnak nincs nyoma a felszínen. Az északi meredek oldal felett, egy nagy sziklatömb mellett, kis természetes vízszintes térség van, ezt nagyon gyenge, alig felismerhető kősánc (fal ?) maradványa zárja le. A vár másik része ettől délre, a gerinc folytatásán van. A két részt 4 m széles, mindkét oldalán függőleges sziklahasadék választja el, azonban ennek természetes vagy mesterséges eredetét nem lehet eldönteni. E külső várrészt is ugyanaz a függőleges sziklafal határolja kelet felől, de bekanyarodik nyugatra és a gerinctől elválasztó mesterséges várárok belső oldalát képezi. Az árok a továbbiakban a nyugati oldal nagy árkában folytatódik. E külső várrész kisebb, mint a belső, közepén egy négyzetes alaprajzú épület, minden bizonnyal torony alapfala áll.

Az egykori épület nyugati részén a belső falsík három oldalon még kb. 1,5 m magas, többi részén – így a külső oldalon is – töredékes. Az ép nyugati belső falsík hossza 5,35 m. Hasonló lehetett a kelet-nyugati irányú átmérője is, a torony belső mérete 5,35 × 5,35 m. A várban egyéb falnak nincs nyoma. A nyugati oldal hosszú árkának külső oldalán sánc is található, ez azonban eredetileg szárazon rakott kőfal volt, amely több helyen vízszintesen rakott, hosszú, természetes kőhasábokból áll. Ez a fal az avar alatt, az árok oldalában néhol 1 m vastagságban is követhető.

A várra vonatkozó említések és utalások már a 18–19. századi országleíró munkákban megtalálhatók, egy részüknél már ekkor megjelenik az a szinte napjainkig fennálló téves elképzelés, amely a középkori Göncvár mellett külön szerepeltetik Amadé várát is mint önálló várat. A 19. sz. végén Csánki Dezső történelmi földrajzában, a Borovszky-féle megyei monográfiában és Csoma József megyei családtörténetében találunk részletesebb adatokat a vár történetére. Az 1900-as évek elejétől számos kiadvány ismerteti a várat, illetve közli egyes történeti adatait. A Gönc város monográfiáját összeállító Iványi Béla 1926-ban részletesen elemezte a vár történetét is, egyben a várra vonatkozó korábbi történeti irodalmat is összegyűjtötte. A vár szerepel az 1930-as évek megyei monográfiáiban, majd Györffy György történelmi földrajza foglalja össze a vár okleveles adatait az 1330-as évekig. Később Fügedi Erik, Engel Pál és Kristó Gyula munkáiban szerepel a vár. 1985-ben Feld István részletes önálló tanulmányban foglalkozott a várral, melynek vázlatos felmérését is közölte. Legutóbb az Abaúj-Torna megye várait bemutató cikksorozat foglalta össze a vár adatait, amikor 1992. évi új pontos felmérését is közzétették.

Gönc birtokát IV. László uralkodása alatt az Abák kerítik hatalmukba és területén a nemzetség Amadé-ága 1271–1288 között építette fel a várat. Első említése 1288-ból való, amikor a király korábbi ostromára utal, ennek dátuma valószínűleg 1281, mert ekkor a királyi sereg Amadé testvére, Finta szalánci várát is ostrom alá vette. Valószínű, hogy a várépítés 1270 után indult meg, mert Füzér határjárásában még nem említik, s az egri püspök és káptalan között a bortizedre vonatkozó megegyezés sem szól róla. Ezt követően az országos méltóságokat viselő Amadé kezén találjuk, aki Göncön rendezte be udvartartását, és a feudális anarchia korában innen intézett országos ügyeket, és innen kormányozta az uralma alá tartozó vármegyéket. Vencel uralkodása idején az ifjú Károly Róbert egy ideig, – esetleg 1304–1306 között hosszabb ideig – Amadé nádornál Göncön tartózkodott. Amikor a Vencel hívéül szegődött szepesi szászok és kassai polgárok (minden bizonnyal 1304-ben) megostromolták Gönc várát, az ostromlókat visszaverték, és Vencel király zászlaját elvették. Amadé gönci várnagya, Apród István a cseh király zászlaját később eljuttatta az éppen akkor első felesége hazavezetése ügyében Oroszországban tartózkodó Károly Róbertnek.

Ugyanebben az időben (szintén 1304 körül) Lokietek Ulászló lengyel király is Amadénál talált menedéket, aki később katonai segítséget is ad neki trónja sikeres visszaszerzéséhez. Amadé székhelyével kapcsolatban Feld István mutatott rá arra, hogy Gönc települése és vára egyaránt tulajdonában volt, a források azonban nem bizonyítják azt az elterjedt nézetet, hogy maga a gönci vár lett volna a székhelye, kiskirályságának központja. Ugyanakkor a vár elhelyezkedése, mérete és formája sem volt alkalmas arra, hogy feudális székhely legyen. Károly király 1317-ben Drugeth Fülöppel megostromoltatta és elfoglalta a valószínűleg Petenye fia Péter regéci ispán által védett várat.15 Ettől kezdve az újvári ispánságot viselő Drugeth család tagjai birtokolják honorbirtokként 1342-ig, Drugeth Vilmos nádor haláláig, akinek 1330-i végrendeletéből megtudjuk, hogy a várban őriztette darabonként felsorolt kincseit. 1371-ben I. Lajos király egy oklevele a közeli pálos kolostorral kapcsolatban említi a várat.

1384-ben is királyi vár, mert Mária királyné ekkor még gönci várnagyának címzett rendeletet ad ki, “castellano suo de Gunch “. 1391-ben – mint királyi várat – adja Zsigmond Bebek Imrének és Detrének adományul. A helység később is utódaiké, a várról azonban nincs többé adatunk. Pusztulásában, elhagyásában a várakkal szemben támasztott igények, talán a haditechnika fejlődése, az erődítmény karbantartásának költséges volta, és esetleg más okok is közrejátszottak. Fügedi Göncöt mentsvárnak tartja, mivel az utaktól távol, mély szűk völgyek közé szorított, igen nehezen megközelíthető magas hegyre épült, és a várból kilátásra csak a hegység közepe felé, illetve rendkívül korlátozott mértékben északra volt lehetőség.


Forrás:
Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!