Építészeti emlékek
Sóstókáli (Sásdikáli) templomrom, Köveskál

Sóstókáli (Sásdikáli) templomrom, Köveskál

Középkori templomok
Sóstókáli (Sásdikáli) templomrom - Köveskál

Kővágóörs és Köveskál között, mocsaras rétből alig kiemelkedő halmon, keletelt, egyhajós, egyenes szentélyzáródású román kori falusi templom romja áll. Lepusztult falai közül ma a szentély, a diadalív és a hajó északi fala a legmagasabb. A szentély keleti és déli falában rézsűs kávájú kis ablakok láthatók. 

  • Történet
  • Elérhetőség
  • Térkép

Kővágóörs és Köveskál között, mocsaras rétből alig kiemelkedő halmon, keletelt, egyhajós, egyenes szentélyzáródású román kori falusi templom romja áll. Lepusztult falai közül ma a szentély, a diadalív és a hajó északi fala a legmagasabb. A szentély keleti és déli falában rézsűs kávájú kis ablakok láthatók. Sásdikál falu temploma volt.

Köveskál községtől északkeletre, a Káli-medence közepe táján fekvő, elpusztult falu templomának romjai állnak. Királyi udvarnokföld volt. IV. László király Kolynus veszprémi esperesnek adományozott belőle földeket, az pedig 1283-ban Monoszlai Gergelynek, Ladomér érsek unokatestvérének adta. A XIV. században már a Rátótiaké, akik egy részét az almádi monostorral cserélték el. A XV. században helyi nemes birtokosai is voltak. A templomról okleveles említést nem ismerünk. Egyhajós, egyenes szentélyű, keletelt templomrom. Hajójából az északi fal és a délinek a diadalívhez csatlakozó része maradt meg. Diadalíve, a szentély falai és boltozatának indításai még állanak.

Az 1755. évi egyházi összeírás a Kál-völgy falvaiban: A török háborúk pusztításai után a veszprémi püspökség az első összeírást 1755-ben hajtotta végre a Kálvölgy falvaiban. A felmérés megállapította, hogy az említett öt faluban - Szentbékkállán, Mindszentkállán, Kisfaludon, Köveskálon és Kővágóörsön -- mindössze egy katolikus pap működött Szentbékkálla faluban, s itt állt az egyetlen működő katolikus templom is. A szentbékkállai katolikus plébániához tartozott a — zömében evangélikus lakosságú Köveskál. „E községben nincs katolikus templom — írta a fenti jelentés —, csak egy nagy részben elpusztult rom.. Amint a még látható romok bizonyítják ez az épület rendkívül szép volt." Így a falu katolikus — jobbágyi sorú — lakosságának egy roskadozó falu, sövényből épített imaháza volt csak. Ennek tornya nem volt, csak az imaház ablaka alatt kinyúló két gerendán lógott egy — kb. 50 font súlyú — harang...

A Káli-medence pannon turzásaihoz Cholnoky Jenő többször is ellátogatott, mert geográfiai szempontból ezek jelentettek számára különleges témát s mint megjegyezte a világ szakirodalmában nem találkozott ehhez hasonló szépségű ilyen deflációs képződményekkel. Ugyanakkor, miként terepnaplójában ezt rögzítette, élénk érdeklődést keltettek benne a Kővágóörs közelében (északkeleti határában) talált egykori sóstókáli ún. Pusztaszentegyház templom romjai is. 1922. augusztus 28-án járt itt, amikor Tibor fiával Révfülöpről Köveskálra átgyalogoltak. A XIII. században épült román stílusban, egyenes záródású, apszisának keleti oldalán később gót stílusban átalakított ablaknyílású bővítmény volt. Ma a templomtorony már nem, csak a szentély diadalíve és a hajó északi fala áll.

Cholnoky mind az északi, mind a déli romokat lerajzolta. Az északi rom talán a parókia lehetett. A déli rom a templomé, amelynek szentélye ablakait is bejelölte rajzán. Precíz alaprajzain a méreteket pl. az ablakok magasságát is pontosan feltüntette. A D-vel jelölt ablaknál feltüntette annak gót stílusát is. A Magyar Nemzeti Múzeum ELTE letéti anyagában Cholnokynak három fényképe található erről a templomról. Feltehetően 1922-ben délnyugatról, délről és keletről is lefotózta.

Sóstókál települést (Sásdikál, Alsóukkál, Jukkái) az elvándorolt köveskáli nemesek csak 1340 körül építettek fel templommal együtt. A templom romjai Köveskáltól délre, a mai Sóstó-pusztán még ma is láthatók. A templom körül temető volt. A falu nyomai ma is jól láthatók (különösen egy kőből épült udvarház romjai a templomtól délre), egy — a volt falun átvezető észak-déli irányú — úttal együtt…

 

Forrás:
Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai
Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei
Kovács Sándor: A Balaton-felvidék középkori templomromjai Cholnokyjenő munkásságában
Veress D. Csaba: A Kál-völgy története (I. rész) In.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

 

Kővágóörs és Köveskál között az úton jobbra lesz egy földút. Ezt egyenesen követve a romokhoz jutunk. A rom területe szabadon látogatható.

error: