Veszprém megye középkori templomai » Bencés apátság, Tihany

Szent Ányos és Szűz Mária apátság (Bencés apátság)

Tihany

Egykor Zala megyében helyezkedett el a tihanyi apátság is, mivel a Balaton északi része, sőt még a Bakony déli vidéke is Zala megyéhez tartozott. A tihanyi apátságot részben „a saját, felesége, fiai és leányai, élő és elhalt rokonai üdvére”, és részben temetkezőhelyül I. András király alapította – a Magyarországon egyébként ismeretlen – Szent Ányos tiszteletére. Jelenleg önálló monostor a Magyar Bencés Kongregáció részeként; a 10 fős közösséget Mihályi Jeromos perjel vezeti.

Valószínű, hogy miként egykor Anasztáz pannonhalmi apát Szt. Márton püspök oltalmába ajánlotta Szt. Istvánt, úgy hívták föl András figyelmét György és Leduin francia származású püspökök a válságos német háborúk alatt Szent Ányosra. Arra a püspökre, aki székvárosát, Orleanst Attilával szemben megvédelmezte, és akit a frank és a francia királyok patrónusukként tiszteltek. Sírja zarándokhellyé lett számukra, és ünnepélyes eskük színhelyéül szolgált szerződések és szövetségkötések esetén. A hűtlenséggel vádolt főurak szintén itt tettek esküt, hogy magukat tisztázzák. Egyes vélemények szerint I. András király éppen fivére, Béla vetélkedésének akarta Szent Ányos szentélyének alapításával elejét venni.

Az építést 1053-ban kezdhették, de 1055-ben már annyira befejeződött, hogy felszentelhették és felolvashatták az alapítólevél fogalmazványát. Ez az oklevél nemcsak régisége és eredetisége miatt fontos, hanem amiatt is, hogy ez az első eredetiben fennmaradt olyan szövegemlék, mely latinul íródott ugyan, de összefüggő magyar nyelvű szövegrészletet tartalmaz. I. András az alapításkor a monostort birtokokkal, népekkel, jövedelmekkel látta el. Az apátság nem csak a tihanyi félszigetet, hanem kiterjedt birtokokat is kapott mindkét parton. Tihany első másfél évszázada (a 13. század elejéig) nagyon szegény forrásokban. Csak 3 megbízható oklevél áll rendelkezésünkre: Az első maga az Alapítólevél 1055-ből; a második Dávid herceg adománylevele, amelyen Szent László király hiteles pecsétje maradt ránk; a harmadik pedig 1184-ből egyike a legrégibb magyarországi kirographumoknak.

A monostor Árpád-kori várát IV Kelemen pápa 1267-i bullája említi először. A templomot és kolostort magába foglaló várnégyszög alkotta az erőd magvát. A várat a 16. század közepén átépítették. Ezt az átépítést tükrözi az 1667-ből ismert alaprajz. Az 1055-ben alapított bencés apátság helyére a 18. században egy új apátsági templomot építettek. A középkori templom egyetlen megmaradt része a négyszögletes alaprajzú, három pár – kör alaprajzú – kőoszloppal osztott háromhajós altemplom. Egyenes záródású keleti fala és három ablaka eredeti. A részletformái és téralakítása alapján feltételezik, hogy a 11. századi altemplom az alapító I. András király családi temetkezőhelyéül épült.

Az altemplomot egy 1953-ban folytatott ásatás és kutatás nyomán állították helyre. Ugyanakkor az embertani vizsgálat megállapította, hogy az altemplom közepén eltemetett holttest csontváza Árpád-kori. Így valószínűsíthető, hogy az egyszerű kereszttel megjelölt sírlap alatt valóban az alapító András király nyugszik. Az 1960-as években a kolostor területén végzett egyéb kutatások során egy 11. századi palmettás vállkövet találtak és több olyan faragványt, amely arra utal, hogy a 13. század első felében késő román-kora gótikus formákkal épült kerengő létesült a kolostorban.

Az apátság a török időkben több mint 100 évig volt puskaporraktár, s csak 1684-ben állították helyre. Mivel azonban a kijavított templom nemsokára leégett, ismét helyreállításra szorult. S csak 1719-ben kezdtek hozzá a barokk templom építéséhez. Ezt azonban igen hamar ismét tűz pusztítja el. A mai barokk templom a 18. század közepén épült és 1754-re készült el. A barokk monostorban, a szerzetesi élettel összhangban, egyszerű cellákat alakítottak ki. Reprezentatív megformálású volt a déli szárny földszintjén a refektórium (szerzetesi ebédlő), és az emeleten a könyvtár. A refektórium boltozatát stukkó keretbe foglalt falképekkel díszítették, amelyek bencés rendi és Árpád-házi szenteket és magyarországi uralkodókat ábrázoltak. A könyvtár 18. századi berendezését az 1786-os feloszlatáskor eladták, könyvei az 1950-es feloszlatás után tűntek el.

Tihanyi Bencés Apátság 2012. május 31-től a Magyar Bencés Kongregáció önálló perjelségeként (prioratus conventualis) működik. A monostor elöljárója Mihályi Norbert Jeromos perjel. A monostorban tíz szerzetes él, akik ellátják Tihany község és több környékbeli település, valamint a balatonfüredi kerektemplom lelkipásztori szolgálatát, továbbá vendégfogadással, lelkigyakorlatok és kulturális programok szervezésével foglalkoznak. 2012. szeptember 1-től a település iskolájának, Bencés Apátság Illyés Gyula Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája néven az iskola fenntartója az apátság.


Forrás:
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)
Tihanyi Bencés Apátság weboldala

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!