Nógrád megye középkori templomai » Urunk Színeváltozása plébániatemplom, Szécsény

Urunk Színeváltozása plébániatemplom (Ferences templom és kolostor)

Szécsény

Már 1299-ben találkozunk a nevével a váradi tüzespróba lajstromban. Ősi birtokosa a Kacsics-nemzetség neves sarja volt, Szécsényi Tamás erdélyi vajda, aki 1334-ben Károly Róberttől oly kiváltságokat szerez Szécsénynek, amilyenekkel Buda rendelkezett. Amikor a Szécsényi család fiú ága kihalt, a rokon Forgách család lett Szécsény főbirtokosa (1602). Kastélyuk műemlék jellegű épület. Az itt tartott 1705. szeptemberi országgyűléssel, amely II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemnek kiáltotta ki, Szécsény neve bekerült az egész nemzet történetébe.

Plébániája középkori eredetű. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék Pál nevű plébánosát említette, akit 1343-as okiratában Telegdi Csanád érsek megbízott a garábi prépost panaszának kivizsgálásával (lásd: Hollókő). A ferencesek kolostora már 1334-ben állt, de arra nincs adat, hogy a plébánia vezetését mikor vették át. 1602-ben Forgách Zsigmond birtokba iktatásánál Losonczy Miklós szécsényi plébános volt jelen. A török idő előtti egyházi állapotokat tükröző Pázmány-féle, 1629-es összeírásban Szécsény a nógrádi főesperesség plébániái között szerepelt. A török idő alatt távol levő ferencesek 1610-ben tértek vissza. 1625-ben azonban lemondtak a plébánia vezetéséről. 60 éven át Ludány látta el a plébániát.

Ezzel szemben az 1634. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvekben az olvasható, hogy a szécsényi egyház plébánosi teendőit a ferences atyák látták el, ahol úgy tűnik, nincs semmilyen hiányosság. 1785-től 1950-ig ferencesek voltak a lelkipásztorok, 1950-től pedig főegyházmegyés papok. 1950-ben a helybéli ferenceseket erőszakosan a jászberényi ferences kolostorba, mint kényszer tartózkodási helyre szállították. 2000-ben ünnepélyes megemlékezést tartottak ezen esemény 50. évfordulóján. A városban vincés nővérek és ferences szegénygondozó nővérek működtek, utóbbiak 1989 után újratelepültek, aki szeretetotthont alapítottak. Az obszerváns ferencesek szintén visszatelepültek a városba, és egy ideig a novíciátus is itt működött. A megyei levéltárból sikerült visszaszerezniük a ferences rend egykori anyagát.

A templomot gótikus stílusban Szűz Mária tiszteletére Szécsényi Tamás építtette a kolostorral együtt, XXII. János pápa engedélyével (1332). A kolostor a XV. században a szinte folyamatos építkezések során bővült. Ekkor készült el a torony, a sekrestye és a szentély összeépítése, a keleti és az északi szárny emeleti része.

A XIV. és XV. század a ferences szellem és a rend virágzásának kora. A szécsényi ferencesek is nagy lendülettel fogtak hozzá a hívek lelki gondozásához. A kolostorban iskolát nyitottak, ahol a gyermekeket mindenre tanították, ami abban a korban szükséges volt az élet jobbá tételéhez. A lelkipásztorkodás mellett kódexmásolással és egyéb, az akkori időkben szükséges iparral is foglalkoztak. A kolostor lakói átvették a patak partján álló kápolnát, és szegényházat, kórházat emeltek mellé, amelyben terciáriusok szegényeket gondoztak és ápoltak. Idehozták a környék községeiből a szegényeket és betegeket. Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodásának időszaka a szécsényi kolostor aranykorát jelentette.

A kolostor 1451-ben tűzvész áldozata lett, majd egyidejűleg épült újjá a vár erősítésével. Ezidő tájt több ízben járt Hunyadi János Szécsényben. Feltételezhetően az 1452. év karácsonyát is a szécsényi kolostor templomában ünnepelte. 1458-60 között sokat szenvedtek a szécsényiek a huszitákkal való harcok miatt. Mátyás király 1461. szeptember 17-én járt Szécsényben. A kolostorba Ország Mihály nádor a rend szigorúbb ágának, az obszervánsoknak képviselőit hozatta be, és a pápa engedélye alapján újjáépítette a husziták által elpusztított klastromot.

A mohácsi csata után a győzelmes török had mindenfelé kiterjesztette uralmát. 1544-ben tört be a török először Szécsénybe. A nép pánikszerűen menekült nyugat és észak felé. A város végül 1552-ben került török kézre. A régi várat újjáépítették, körülötte erős bástyarendszerrel, amelybe a kolostor is belekerült. A ferencesek sok nélkülözés és állandó rettegés között teljesítették feladatukat, négyüket a török felkoncoltatta. 1593-ban Szécsény és környéke ismét a magyarok kezére került, felszabadult, s a romokon új élet kezdődött.

1605-ben a lutheránusok ismét megkapták a ferences templomot, amit 1607-ben adtak vissza. A rendi testvérek mégsem jöttek vissza, mert a kolostor még nem volt lakható állapotban. Később két paptestvér érkezett Gyöngyösről. 1610-től 1626-ig nagy erővel és buzgósággal kezdtek a testvérek munkához Gyarmaton, Szécsényben, Gyöngyösön, Szegeden és Füleken, és az ország többi vidékén, főleg a Felvidéken, ahol nem pusztultak el a kolostorok. A rossz állapotban lévő, kiégett épületben a következő évtizedek során több alkalommal építkeztek: bővítették a helyiségek számát, az emeleti gótikus termet kettéosztották, az északi oldalán fehér felületre a keresztrefeszítés jelenetét festették Krisztus és Szent Ferenc alakjával.

A második török hódoltság idején egy jóakaró értesítette a ferences testvéreket kolostoruk tervbe vett elfoglalásáról, ezért azok idejében felkészülhettek a menekülésre, és nagyobb értékeiket is sikerült megmenteniük. A testvérek Gyöngyösre menekültek. A török 1663-ban foglalta el újra a várost. A Historia Domus szerint a szentélyt dzsámivá, a templomhajót lefalazva istállóvá, a sekrestyét fürdővé alakították, a gótikus termet a bég használta lakószobaként. Az 1976-os feltáráskor a szentély déli falában Mekka felé néző török imafülkét, mirháb fülkét, az emeleti terem északi falán díszes festést, a déli falán egykor zöld alapra vörössel festett szamárhátívet találtak. Az ablakfülke festésének csak töredéke maradt meg: feketére piszkolódott alapon lévő rácsmotívum.

Az 1686. évi vis. can. említést tett a Szentlélek tiszteletére épült, de tűztől teljesen elpusztított plébániatemplomról is a ferences templomon kívül, amely akkor tető nélkül állt. Az 1696-ban újjáépített kolostort és templomot 1715-ben tűz pusztítja. Koháry István támogatásával helyrehozták mindkettőt. A szentélyt és a sekrestyét eredetiségében meghagyva, barokk hajót építettek a templomhoz. A Vallásalap megbízásából később Holbling János budai építész és Kayr Mátyás végeztek teljes renoválást, amely után 1733. május 25-én Berényi Zsigmond szentelte fel a templomot Szent Jakab tiszteletére.

Az 1738-as tartományi gyűlésen Urunk színeváltozására változtatják meg a titulust. A két világháború között a templom régi oltárképeit Márton Lajos festményeivel cserélték fel. A műemlék templomot 1976-tól Takács István freskói díszítik. A barokk Kisboldogasszony-temetőkápolna, és a Szentháromság szobor műemlék jellegű. Az oratoriumot szépen helyreállították. A kolostorban II. Rákóczi Ferencnek azért is van kultusza, mert Bárkányi János OFM II. Rákóczi Ferenc nevelője volt.


Forrás:
Magyarország műemlékjegyzéke Nógrád megye
Váci Egyházmegye honlapja

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!