Nógrád megye középkori templomai » Szent Erzsébet római katolikus templom, Szente

Szent Erzsébet római katolikus templom

Szente

A név alapja a magyar „Zentech” személynév, melynek jelentése: szentéletű, vallásos ember. Már az Árpád-korban fennálló falu Nógrád megyében. 1255-ben „Terra nobilium Zendi” /a nemesek Zendi földje/ néven, lakatlan – vagy inkább elpusztult hely. 1321-ben a váci káptalan már „posessio Scentheh” néven említi. 1416-ban a Kazai Kakas család birtoka, 1472-ben pedig a Szobiaknak is volt itt részbirtokuk. Szobi Mihály és Szentei Sebestyén birtokrészeiket 1498-ban Werbőczy Istvánnak adták, s II. Ulászló király a sági konventet bízta meg, hogy az új birtokost beiktassa.

A hódoltság alatt, 1559-ben Szente 19 házzal adózik a töröknek, de 1633/34-ben már csak 2 ház után fizet, a püspöki tizedjegyzékben pedig árenda nélkül szerepel. Ha lakatlan volt is egy ideig, a XVIII. század elején már lakott, így 1715-ben 11 családot írnak össze benne. Azóta is fennálló kicsiny község Nógrád megyében. A falut a Pongrácz Informatio – bár a térképen kiírva nem jelzi -, katolikus lakosságú falunak, tehát lakottnak mondja. Ősi templomáról Chobot a Historia Domus alapján azt mondja, hogy 1663-ban építették a falubeliek. A valóságban temploma az egyházmegye egyik legrégibb emléke. Gerevich szerint a XIII. század első felére datálható, melynek figurális díszítésű diadalíve mindmáig fennmaradt, és 1937-től az esztergomi kőtárban van felállítva.

A pillérfejezet három kiképezett oldalán egy-egy sematikusan megmintázott női fejet ábrázol, varkocs szerűen befont hajjal, fejükön – vállkőszerűen – díszes, liliomos koronával. A köveket pécsi műhelyből jött, másodrendű mester faragta. Ugyancsak Esztergomban van a templomból egy szarvast ábrázoló zárókő, mely Werbőczy István címerét ábrázolja, aki 1500 körül valószínűleg újraboltoztatta a templomot. 1663-ban tehát csak javítás folyhatott a templomon. Az 1727. évi Canonica Visitatio szerint ekkor ismét közel állt a beomláshoz.

Az Acta Cassae Parochorumban ez áll: „Szente Magyarnándor filiája /1734-36/. Temploma a falun kívül van, egy közeli dombon Szent Erzsébet özvegy tiszteletére szentelve, nincs kerítése és tornya, jól van fedve. Egy oltára, egy kelyhe, egy kazulája van a szükséges felszereléssel. Teteje gerendákkal és deszkázással van ellátva, nincs padlózata, ciboriuma, monstranciája és orgonája”. Többször is végeztek rajta javításokat, így az 1889. 1924. 1934. 1955. és 1972. években.

A templom titulusa az alapításkor Szent István király volt. 1934-ben az egykori szentély elé tornyot is építettek, ezzel a templom elrendezését is megváltoztatták. Gyönyörű korabeli pasztofóriumát Debercsényben találták meg, egy református család istállójában, ez most a szentély dísze. A román eredetű templom, benne az „Isten báránya” zárókő Szentéről és a XV. századból származó szentségház Debercsényből, továbbá az 1740 körül készült barokk orgona műemlék jellegűek. Az orgona jelenleg Pannonhalmán van. Néhány festett mennyzetkazettája is megmaradt, melyek a templomban a mennyezeten, illetve a plébánián láthatók.

Mivel kevés maradt meg belőlük, igen értékesek. Mostani harmóniuma egykor az ócsai baptista gyülekezetet szolgálta. Ma már ez is hangszertörténeti érdekesség. A plébánia épülete 1958-ban készült. Historia Domusa 1950-ben kezdődik. 1711-ből és 1832-ből Canonica Visitatio található a plébániai levéltárban. Az egyházközség elemi iskolát is fenntartott, 1943-ban a tanerők száma 2 fő volt. Szente eredetileg – Debercsénnyel és Kisecsettel együtt – Magyarnándor filiája volt, majd 1954-ben véglegesen elvált az anyaegyháztól, és lelkészséggé alakult. A fenti két község továbbra is filiája maradt.


Forrás:
Váci Egyházmegye Sematizmus honlapja

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!