Építészeti emlékek
Szent Margit prépostság romjai, Dömös

Szent Margit prépostság romjai, Dömös

Középkori templomok
Szent Margit prépostság romjai - Dömös

A Dunakanyar-ölelte hegyvidék az Árpád házi királyok kedvenc lakhelye volt. Egyik legkorábbról fennmaradt emlékünk a dömösi prépostság, melyet 1107-ben Szent Margit tiszteletére alapítottak, azóta pedig számos történelmi vihart átélve, megcsonkítva, de a mai napig látogatható.

  • Történet
  • Elérhetőség
  • Térkép

A Dunakanyar-ölelte hegyvidék az Árpád házi királyok kedvenc lakhelye volt. Egyik legkorábbról fennmaradt emlékünk a dömösi prépostság, melyet 1107-ben Szent Margit tiszteletére alapítottak, azóta pedig számos történelmi vihart átélve, megcsonkítva, de a mai napig látogatható.

Dömösről az első adat a Képes Krónikában maradt fenn, 1063-ban németek elleni hadjáratra készülő I. Bélát Dömösön az összeomló trón halálra zúzta. 1079-ben Guden vitéz végrendeletében hivatkozik I. (Szent) László királyra, amikor nála, a dömösi kúriájában (incuria Dimisiensi) járt. A dömösi prépostságot Álmos herceg, Könyves Kálmán király öccse alapította 1107-ben, ekkor épült fel a román stílusú, háromhajós bazilika, főszentélye alatt a csarnokkriptával. 1113-ban Kálmán megvakíttatta az ellene fellázadó Álmost és annak fiát, a későbbi II. Bélát. Álmos ezután a dömösi prépostságban élt. Itt zajlott a magyar krónikában megörökített történet, miszerint Kálmán halála előtt, fiát féltve a trónkövetelő Álmostól, udvaroncát, Benedeket küldte Dömösre, hogy Álmos herceget fogassa el:

“Amikor aztán Benedek odaért, a herceg a monostor előtt ült és siratta fájdalmát. Mikor meghallotta a lovasok siető közeledését, megérezte lelkében, hogy veszedelem fenyegeti, bevitette magát a monostorba és kezével megfogta Szűz Szent Margit oltárát, hogy Isten és a szentek tiszteletéből ne merészeljék elvonszolni onnan. De Benedek rátette szentségtörő kezét és erőszakosan elvonszolta az oltártól. A papok vigyáztak az egyház ajtajában és el akarták fogni: ő azonban megneszelte ezt, dühös szívvel kiment, ahogyan tudott, és amikor elvágtatott, Pilis erdejében leesett a lóról, nyakát szegte és meghalt. Kutyái követték, azok falták fel húsát és csontjait.” 


A prépostság birtokokkal való ellátására Álmosnak már nem volt módja, ezért azt fia II. Béla tette meg, miután királlyá koronázták 1138-ban. A prépostság épülete 1321-ben pusztult el. 1321. december 8-án a fellázadt visegrádi várőrség támadása után “teljesen elpusztult és lakhatatlanná vált” a monostor. Dömös XV. századi prépostja volt Rozgonyi Pétert, akiből később veszprémi püspök lett. A dömösi prépostságot Zsigmond király 1433-ban, Rómában jártában, a pápa engedélyével az Olaszországból letelepített, „Olajfákhegyéről” nevezett szerzetesrend tagjainak adta. Ezek azonban 1445-ben eltávozván Magyarországból, bejelentették a pápának a prépostsági javadalomról való lemondásukat.

A pápa Kapusi Bálint pálosrendi szerzetesnek, a Szent Péter-templom magyar gyóntatójának kérelmére, a pálos-rendnek adta a dömösi monostort, s annak perjelévé őt nevezte ki. Hunyadi János és az országos tanács azonban erről tudomással nem bírván, abban állapodtak meg, hogy a dömösi prépostsági javadalom a Budán felállítandó prépostságra használtassék fel. Hunyadi erről a szentszékhez felterjesztést intézett, hogy a javadalom átváltoztatásához az engedélyt kieszközölje, egyszersmind pedig Bothos István, esztergomi Szent Tamásról címzett prépostnak, a királyi kanczelláris főjegyzőjének, adta a javadalmat.

1449-ben Kapusi Bálint Magyarországra jött, hogy a javadalmat átvegye, de mivel a kormányzó értésére adta, hogy a kinevezést vissza nem vonja, Bothos Istvánt kiátkozta. Ez az ügy az 1450. országgyűlésen szóba kerülvén, több szónok hevesen kikelt a kormányzó ellen, akit erélytelenségről vádoltak; mások Bálint atyának az országból való kiutasítását követelték. Hosszas vita után végre felterjesztést intéztek a pápához, a melyben a Dömösön, általa létesített perjelség megszüntetését, az egykor fennállott prépostság visszaállítását, Budavárában új prépostság alapítását, illetőleg a kettőnek egyesítését kérték, úgy szintén azt, hogy a pápa arra Bothost nevezze ki. Kapusi Bálint, aki ekkor már késznek nyilatkozott az ellentétek kiegyenlítésére, elment ezzel a kérvénnyel Rómába, egyúttal benyújtotta a pápának a dömösi monostorról való lemondását. A pápa mindkét kérelmet teljesítette, s Bothos Istvánt kinevezte dömösi prépostnak. Bálint atya utóbb Mátyás királytól a bakonybéli apátságot nyerte el.

A prépostság díszes épületeit már 1541-ben, Buda elfoglalása után felégethette a török. Végleges pusztulása Visegrád és Esztergom elfoglalása (1543) után következhetett be. A Dunára néző falnál kialakított kápolnát 1743-ig, az új templom felépüléséig használták, köveit is ennek építéséhez hordták el a 18. században. A hajdani kéttornyú, háromhajós, félköríves szentélyekkel záródó román stílusú templomnak, valamint a déli oldalán álló egykori királyi kastély, és a prépostság épületének napjainkra csak alapfalai maradtak meg. A templom megemelt szentélye alatti altemplom rossz állapotban került elő. A területen 1970-es években végeztek ásatásokat. A rommaradványok és a korábban már múzeumokba szállított kőfaragványok lehetővé tették az altemplom helyreállítását. Rekonstrukciója 1989-ben fejeződött be.

A község nyugati végén elterülő temetőben, körülkerített területen, szabadon álló, keletelt, háromhajós, két nyugati tornyos, háromapszisos templom föld feletti maradványai láthatók, váltakozó magasságban kiegészítve. A főszentély alatt, a mellékhajók apszisaiból megközelíthető altemplomban, az ásatások során előkerült lábazatok, fejezetek, téglából falazott pilléreken, másodlagosan elhelyezve. Kőből falazott kitöltőfalak és vasbeton szerkezetű lefedés. A templom déli falához épült, téglalap alaprajzú királyi palota feltárt romjaiból egy dongaboltozatú pince látható.


Forrás:
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai / A dömösi prépostság betöltése
Zolnay László: A középkori Esztergom
Magyarország műemlékjegyzéke / Komárom-Esztergom megye

 

A község nyugati végén elterülő temetőben, körülkerített területen, szabadon álló, keletelt, háromhajós, két nyugati tornyos, háromapszisos templom föld feletti maradványai láthatók, váltakozó magasságban kiegészítve.

error: