Malmok » A sólyi papírmalom romjai

A sólyi papírmalom romjai

Sóly

A zirci ciszterci apátság sólyi birtokterületén, Sóly falutól mintegy 500 méterre északra, a Séd patakból elvezetett mesterséges malomcsatorna jobb partján építtetett papírmalmot. Az építés ideje nem ismert; csak annyit tudunk, hogy a papírkészítés 1790. április 7-én indult meg. A malomépületet 577 négyszögöl telken húzták fel. Mögötte kerített kert; udvarán egy istálló, két oldalán egy-egy fészerrel; majd egy külön álló fészer kamrával s egy pince volt. Az árnyékszék a kert végében állt.

A malomépület kőböl épült, gerendafödémekkel, fazsindellyel fedve. Földszintjén a malommű és munkatér mellett két szoba; emeletén két újabb szoba és egy konyha helyezkedett el. A két részre osztott padlás elülső részében két, hátsó részében egy kamrát választottak le a tartalék és avult kéziszerszámok tárolására. Maga a padlás szárítóhelyiségként szolgált. Pontos felmérési rajz csak a romos alapfalakról ismert.

Ma is jól látható a három alulcsapós kerék királytengelyének nyílása a keleti főfalon. Az árapasztó csatornát kb. negyven méterrel a malom fölött választották le, és egyben ez volt az alsóbb gabonamalmok árapasztója is. 1851 körüli leállása után elhanyagoltan állt. 1920-ban egy budapesti magánszemély kívánta erőműteleppé fejleszteni (a ma látható beton zsiliphíd két vasorsóval ekkor került ide), de a a vállalkozás kudarcba fulladt. 1945-ben, a front átvonulásakor belövések rongálták meg falait, melyekből ma már csak a keleti főfal földszinti magasságban és az északi főfal csonkja áll.

 

Forrás:
Koncz Pál: Pápa, Igal és Sóly papírmalmai a XVIII–XIX. században

Galéria
Fotók napjainkból, a múltból, alaprajzok és rekonstrukciók
Elérhetőség

Cím, telefonszám, email-cím, weboldal, térkép és minden infó

Információ

Kattints a megnyitáshoz!