Győr-Moson-Sopron megye várai » Kapuvári vár, Kapuvár

A kapuvári várkastély Kapuváron, a Kis-Rábát átszelő forgalmi út mellett állt a 16–17. századi várkastély. 1998-ban vizsgálták meg az északi várfalszakaszt és a téglából épült északnyugati bástyát. A 17. századi falak közelében nem találtak Árpád-kori maradványokat, de feltételezik, hogy a korai vár a későközépkori várkastély területén lehetett, mert 1961-ben, az egykori északi várárokban, 4 méter mélyen egy bordásnyakú, 10. századi fazekat találtak. Egy donációs oklevél 1162-ben említi a kapui várat. 1291-ben szerepel: castellanus de Kapu. 1387-ig volt királyi vár, ekkor Zsigmond király a Kanizsai családnak ajándékozta. 1536-ban Kanizsai Orsolya kezével Nádasdy Tamás birtokába került a vár. A törökök betörései után Nádasdy Tamás várainak „fundáló pallérját” Sennyei Ferencet nevezte ki kapui várnagynak. A kanizsai, egerszegi és sárvári várak erődítési munkáit is irányító Sennyei 16 évig volt kapuvári várnagy, akinek leveleiből kiderül, hogy a kapui vár építésén olasz mesterek is dolgoztak.

Az 1559: XXX. törvénycikk Sárvár és Egerszeg mellett Kapu megerősítéséről is intézkedett. Kapuvár a török időkben a rábaköziek mentsvára is volt, a környék lakossága az egyik vártoronyba hordta össze a féltettebb holmiját. A várban több nemes ifjú tanult ezekben az években (pl. Bánffy János, 1550-ben). 1587-ben, a vár lakórészén, a „Palotán” kívül voltak pincék, gabonás-ház, lisztes-ház, káposztás-ház, sáfár-ház, ecetes-ház, számtartó-ház, kulcsár-ház, tömlöc-ház, sütő-ház, konyha. 1594-ben a török, Győr eleste után a kapuvári várat is elfoglalta és négy évig megszállva tartotta. A visszafoglalás után, 1608-ban említik a „külső kapuköz”-t és „belső kapuköz”-t, valamint a „belső kapu fölötti kis házat”. 1608-ban: kovácsműhely, bognár-ház is volt a várban. A vár tövében akkor Kapu mezőváros 44 lakóháza állt.

Nádasdy Ferenc 1668 körül – egy tűzvészt követően – nagyobb átépítést végeztetett a váron. Ebből az évből származnak a nagy számban talált CFDNIC 1668 bélyegű téglák: C(omes) F(ranciscus) D(e) N(ádasd) I(n) C(apu). A ma látható, hosszú, egyemeletes, többször átalakított a barokk épület akkor épülhetett. Az épület két végén a rizalitok a korábbi bástyák helyén állnak. Nádasdy Ferenc lefejezése után a kincstár kezébe került birtokot a várral együtt Eszterházy Pál szerezte meg 1681-ben. A nádor udvari grafikusa (Greischer Mátyás) metszeten ábrázolta a négy sarkán olaszbástyákkal megerősített várat. A Rába vizével feltöltött árkon keresztül bástyával erődített híd vezetett a főkapuhoz. 1705-ben Vak Bottyán kurucai ostrommal vették be Kapuvárt a császáriaktól. A Rákóczi- szabadságharc idején többször gazdát cserélt a vár, végül 1709-ben Eszterházy Antal leromboltatta.

Csak a 18. század közepén, kastély jelleggel építették újjá a ma is látható épületszárnyat, az Eszterházy-uradalom gazdasági hivatalai számára. A II. világháború után a – többek között gépállomásnak is használt – kastély műemléki helyreállítása 1960-ban fejeződött be. A felújítási munkáknál megtalálták a várfalak cölöpalapozásait. Az újjáépített kastély 58 szobájában tanácsi (önkormányzati) hivatalok, könyvtár és múzeum kaptak helyet. A 87 m széles várárok helyén ma park látható, az árkon keresztül hozzávetőlegesen a régi híd vonalában épült a földtöltés, amely a vár régi főkapujának irányába, a félköríves új kapuhoz vezet.

Forrás:
Gömöri János: A kapui vár

ElérhetőségBejutás módja

A középkori vár védőfalainak részletei 1959-ben, illetve 1961-ben földmunkák során váltak ismertté. Bemutatásukra ezidáig csak az északi oldalon Gömöri János régész 1998. évi szondázó ásatása nyomán nyílt lehetőség. A vár nyugati oldalán lévő vizesárka a Fürdő és Hidász utca sarkán tekinthető meg.

A terület szabadon látogatható.