Csongrád megye várai » Csongrádi vár, Csongrád

Csongrád királyi vármegye központjában a csongrádi földvár állt, amely a Tisza – Körös szögében egy szigeten feküdhetett, neve szláv eredetű. Birtokai Alpár, Kalánkörös, Pétermonostora, Szeged, Körtvélyes, Ecser, Halász, Ság falvak és a Tisza körül terültek el. A magyarok átvették a vár nevét anélkül, hogy azt nyelvükre lefordították volna. A hely a magyar honfoglalás előtt bolgár mentsvárként szolgálhatott.

A 10. századtól – Anonymus szerint – nemzetségfői központ volt. Mint a foglaló nemzetségtől megszerzett királyi erősség a 11. századtól a tatárjárásig (1241-1242) megőrizte jelentőségét. A minden bizonnyal fából és földből épült, az árokkal megerősített rácsos vagy rekeszes szerkezetű vár elkészítése nagy tömegek ácsmesterségbeli alapos szaktudását követelte meg.

A királyi vármegyék ispáni váraiban, azaz a földvárakban a törvények, az oklevelek és néhány régészeti feltárás (Szabolcs, Borsod) alapján szilárd, legtöbbször fából, kőből való épületeket sejtünk. Ezek az ispán és helyettesei, valamint az esperes lakhelyei, a bent élő várjobbágyok őrhelyei és szállásai, a szolgálatot teljesítő várnépek házacskái, a raktárak és a börtönök lehettek. A 11. század végétől már az esperesi templomok is beköltöztek a várakba.

A csongrádi vár korai eredete, valamint maradéktalan pusztulása miatt feltételezhetjük, hogy inkább csak katonai erősségként a raktárak védelmére, végeredményben mentsvárként szolgálhatott. Az egyházi központok régészeti kutatásának eredményei alapján az is elképzelhető, hogy az igazgatási feladatokat ellátó központok – legalábbis a 12. századtól – decentralizáltak voltak.

Az árokkal és palánkkal megerősített földvárakon kívül, azok alatt helyezkedett el a suburbium, azaz a váralja település, ahol széles vásártér alakult ki. István idejében többnyire még itt volt, a váron kívül a templom is. Kicsit távolabb, 2-5 kilométerre a vártól a szolgálónépek és a várnépek kicsiny falvai húzódtak meg. Korai, királyi vármegyét irányító valódi ispáni központjaink lassan megyei székvárosokká fejlődtek.

Forrás:
A csongrádi vár szervezete (Múzeumi Füzetek Csongrád 4. – Szent István Királyi Vármegyeszékhelye Csongrád. Ismertető a Tari László Múzeum időszaki kiállításához 2000. április 28 – augusztus 10. (Csongrád, 2001.)
A képen: A csongrádi vár képe az első Magyarországot ábrázoló, részletes térképen. (Lázár deák 1514-ben szerkesztette, 1528-ban nyomtatták ki.)