Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai » Földvár, Méra

Mérától északra, a Novajidrány felé vezető országút – a 3. sz. főút – nyugati oldala felett meredek oldallal egy fennsík végződik. Ennek vonalából a községtől 2 km-re északra két, mélyen bevágódó völgy választ el egy kis lapos dombot, melyet Földvár-nak hívnak. A terület, amely korábban a község felsőmérai részéhez tartozott, jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll. A földvár dombját három oldalról a meredek part, illetve a két völgy határolja.

Nyugat felé a fennsík folytatásától egy eredetileg bizonyára mély, de ma már alig észlelhető árok választja el. Az egész domb és a vele összefüggő fennsík jelenleg szántóföld, így ez lehet az oka az árok betemetésének. A két kis völgy természetes eredetű, ezek esetleges mesterséges mélyítése az állandó szántás következtében nem állapítható meg. A domb egész területén és a hozzá csatlakozó fennsíkon sok őskori cserép hever a felszínen. A 19–20. század fordulója idején több publikációban is említik ezt a helyet, mint őskori földvárat, illetve mint neolitkori pogányvárat. Később Pogrányi-Nagy Félix is pogányvárként említi. Genthon István műemlékjegyzékében kifejezetten romot említ a mérai Földvárnál, később azonban annyiban pontosítja adatait, hogy csak a földvár nyomairól tesz említést. Hogy a középkorban is ismerték ezt a várat, illetve a vár helyét az Györffy György történeti földrajzából vált ismertté, ugyanis 1259-ben egy birtokmegosztás kapcsán megtartott határjárásban említik, hogy a határ egy „Vár”-nak nevezett dombon kezdődik, amely Alsó-Szend (ma Szalaszend) és FelsőMéra határában található.

1968-ban Kalicz Nándor mint árokkal erődített telepet említi, és a felszínen a hatvani és a füzesabonyi kultúra cserepeit gyűjtötte. A Vártúrák kalauza késő kőkorinak tartja a várat és egy teljesen téves helymeghatározást közöl róla. 1979-ben Hellebrandt Magdolna egy bejelentésre a helyszínen terepbejárást végzett, melynek során a szántásban bronzkori cseréptöredékeket és őrlőköveket gyűjtött. A vár részletes leírásának és felmérésének közzétételére 2001-ben került sor.

A földvár korára vonatkozóan Kalicz Nándor már ismertetett kormeghatározását fogadhatjuk el, mely szerint a korai és középső bronzkorba, közelebbről a hatvani és a füzesabonyi kultúrába sorolhatjuk a lelőhelyet. Az 1979. évi Hellebrandt féle terepbejárás és leletei is ugyanezt a megállapítást erősítették meg. A Soós Elemér által feltételezett kősáncnak azonban nem volt felismerhető nyoma a felszínen.

Forrás:
Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig

ElérhetőségBejutás módja

Mérától északra, a Novajidrány felé vezető országút – a 3. sz. főút – nyugati oldala felett meredek oldallal egy fennsík végződik. Ennek vonalából a községtől 2 km-re északra két, mélyen bevágódó völgy választ el egy kis lapos dombot, melyet Földvár-nak hívnak.

A terület szabadon látogatható.