Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai » Dedevár, Uppony

Uppony községtől keletre 1 km-re, a szűk upponyi sziklaszoros után meredeken emelkedik a vár hegye, amely Feketekő-tető nyugati, alacsonyan fekvő nyúlványa. Korábban alatta folyt az Upponyi-patak és mellette haladt az Uppony és Dédes közötti országút. Jelenleg félszigetként nyúlik be a lázbérci-víztározóba. Ennek a sziklagerincnek a nyugati végén van a háromszög alaprajzú, egyik csúcsával nyugatra néző vár. Igen csekély területű, csupán kis részben még ma is álló toronyromból áll.

Keletről, a gerinc folytatása felől a sziklába vágott árok védte. A többi oldalon az igen meredek sziklafal adta a vár védelmét. A torony egykori méretét ma már nem lehet rekonstruálni, az északi meredek hegyoldalra omlott. A falából csak erősen lepusztult csonk maradt kb. 8 méter hosszan, szélessége a mai felszín síkjában 2–3 méter, magassága eléri az 1 métert. Nem kizárt, hogy egy ún. éllel ellátott torony maradványa. A belső területen több 136 kincskereső gödör látszik, északnyugaton egy 2 méteres faltömb nyomaival. A kis plató mai mérete 11×9 méter.

Egy 1860-ból származó térkép „Bedevár” név alatt jelöli. Említi Fényes Elek, 1864-ben pedig „Gede-vár” néven szerepel, amely a helybeliek szerint Kupa vagy Koppány vezéré volt. Szendrei János szerint Uppony határában királyi „vadászvárda” állott, amely a bölényvadászoké volt. Gerecze Péter és Leszih Andor csak említik, utóbbi ugyancsak „Gede-vár” elnevezéssel. K. Végh Katalin 1964-ben járt a helyszínen és röviden leírta a romokat. Legutóbb Dobosy László foglalkozott vele, részletesen leírta és a vár maradványairól vázlatos felmérést is közölt; majd Kiss Gábor is ismertette. 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia a vár eredetét az Árpád-korba valószínűsítette, egyidejűleg ekkor közzétették a vár felmérését is.

Upponnyal kapcsolatosan tudjuk, hogy a falut először az 1332–1335. évi pápai tizedjegyzék említi, de ekkor birtokosát még nem ismerjük. Feltehetően már 1382-előtt a ciszterci rend bélháromkúti apátságának birtoka lett, és annak Mercse székhelyű birtokegységéhez tartozott. Később is egyházi birtok volt, egészen a 16. század elejéig. A helyszínről származó korhatározó leletek hiánya ellenére a toronycsonk a vár középkori eredetét valószínűsíti.

Forrás:
Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig

ElérhetőségBejutás módja

Uppony községtől északra, a Lázbérci víztározó mellett vezető útról balra letérve a jelzetlen erdőgazdasági úton haladva, majd arról jobbra letérve a víztározó fölé nyúló bércen találjuk a vár maradványait.

A terület szabadon látogatható.