Tolna megye középkori templomai » Eszterpusztai – hátsódűlői templomrom, Cikó

A Baranya megyei Ófalu keleti szélétől néhányszáz méterre, de már a Tolna megyei Cikó déli határában, a Felső-öregtemplom-dűlőben, a Rák-patak (vagy Határárok) északi oldalán fekszik Eszterpuszta középkori templomának romja, a megye három templomromjának egyike. A zömök torony kőből rakott, támpillérei alapján gótikus stílusban épült a 15. században.

A középkori Eszter vagy Ösztör falu (Ezthewr, Eösztör, Östör) történetéről alig tudunk valamit, középkori oklevél nem maradt fenn róla, csak a hódoltság elején tűnik fel a pécsi püspök birtokaként, egy Cikótól Nádasdon át Szászvárig húzódó birtoktest részeként. 1559-ben 4, 1561-ben és 1564-ben 2 porta fizetett adót a faluban. A váci püspökség 1586-os és 1591-es urbáriuma szerint a püspökség birtoka volt, de gyakorlatilag a kanizsai várnak adóztak, ahonnan sok jogtalanság érte őket. Egy 1618-as birtokjegyzék szerint már a bátai apátsághoz tartozott a falu, rác – és talán magyar – lakosaival ott szerepel az 1669–1671-ben az apátsághoz igényelt települések között is. A 18. század elején a falut sok elpusztult társához hasonlóan nem telepítették újra.

A templomromról 1776-ból származik az első adat: a Perczel-család birtokait ábrázoló kéziratos térkép romként (Rudera) tünteti fel. A mindössze néhány évvel később készült első katonai felmérés Cikótól délre, Ófalutól keletre templomromot (Alte Kirche) jelez. Egyed Antal, a tudós apát és helyismereti író 1828-as leírása a cikói határban „két öreg templomot” is említ, „semmi bizonyos rólok nem tudatik”– jegyzi meg. A falutól dél felé fekvőnek mondott épület egyértelműen az eszterpusztai rommal azonosítható. Érdekes, hogy a 19. század második felének fellendülő honismereti-műemléki szakirodalmában a rom rendszerint nem szerepel (Pesty Frigyes, Rómer Flóris, Wosinsky Mór, Gerecze Péter, stb.).

Eszter falu templomából napjainkra csak a törtkőből épített, négyzetes alaprajzú, nagyjából 2,5 x 2,5 méteres belvilágú templomtorony maradt fenn, északnyugati és délnyugati sarkán haránt irányú, rövid, töredékes támpillérekkel, keleti oldalán pedig a hajó nyugati végfalának csekély csatlakozásaival. A legújabb és egyben legbővebb szakirodalom, a 2006-os műemlékjegyzék szerint a torony – amelynek nyugati falán egy résablak, felette pedig egy rézsűs kávájú ablak nyílik – háromszintes volt, a keleti oldalán látható, vörös festésű vakolatnyomokkal díszített nyílás pedig a hajóból a toronyaljba vezetőbejárat kiszakadt nyílásával azonos.

Forrás:
K. Németh András – Rácz Miklós: Cikó–Eszterpuszta „eltemetett” temploma
Magyarország Műemlékjegyzéke / Tolna megye

ElérhetőségBejutás módja

A 6-os főútról Ófalura letérve, a Petőfi Sándor úton végig kelet felé haladva érünk el a romhoz.

A terület szabadon látogatható.