Győr-Moson-Sopron megye középkori templomai » Szent Jakab templom, Lébény

Lébényi apátsági templom

A lébényi apátságot 1199 körül alapítja a Győr nemzetségbeli Poth és Csépán István, Saul kalocsai érsek testvére Szent Jakab apostol tiszteletére. Az új apátságot Pannonhalma alá rendelik, onnan telepítik szerzeteseit is. Az adományt II. András 1208-ban megerősíti. Egy keltezetlen oklevél tanúsága szerint Poth nádor, római zarándokútra készülve, a már felépült templomban szabadítja fel Joachim nevű szolgáját. Poth nádor okleveles említésével 1209—12 között találkozunk, 1213 végén már „hajdani nádor”-ként említik. A templom építésének tehát 1208 és 1212 között kellett megtörténnie. 1219-ben 9 szerzetesét név szerint is ismerjük.

1478 előtt, a német betörés alkalmával leég a kolostor, s „nyomorúságos állapotban” van. 1529-ben a Bécs felé vonuló törökök gyújtották fel. 1563-ban Kolozsvári János csanádi püspök kapja meg az apátsági javadalmakat, hogy a tridenti zsinatra utazva költségeit fedezhesse. Tiszttartójának részegeskedése miatt újból leég a kolostor, amelyet Máthéssy bakonybéli apát épít (tágasabban) újjá.

1587 körül a győri várkapitányok le akarják bontani a templomot, hogy köveit a győri vár építéséhez használhassák fel. A kiküldött olasz kőfaragók azonban megtagadják a barbár intézkedést. Már Máthéssy is tervezgette a templom helyreállítását, pénzt azonban csak Baksay István tudott összegyűjteni a nagy munkára. Az erre szánt pénzt Pannonhalmán őrizték, s amikor a templom 1631-ben a jezsuiták kezére került, Belecius győri jezsuita házfőnök 7 éven át hadakozott a bencésekkel az örökség és a kolostor iratainak kiadatásáért, hogy a „több mint száz éve tető és boltozat nélkül” meredező templomot rendbe hozhassa. A helyreállítás 1638-ban történt meg.

1683-ban újabb tűzvész pusztítja a templomot. A jezsuita rend eltörlése után (1773) a magyar kamara tulajdonába, majd a Zichy család kezére kerül. 1830 körül bontották le a kolostort, 1841-ben pedig újabb tűzvész pusztította a templomot.
Essenwein nürnbergi építész 1858—65 és 1872—79 között állította helyre korának purista elvei szerint a templomot. 1971 júliusában került sor a román kori templom nyugati és déli kapuzatának restaurálására.

Alaprajza keletelt, háromhajós, keresztház nélküli, hajónként egy vonalra helyezett félkörös szentélyekkel záródik. Felépítése bazilikális, átmenő boltozatú, a 17. században megújított boltozattal, két nyugati toronnyal, kegyúri karzattal, fő- és déli oldalkapuval. A tornyok alsó szintje – a hazai elrendezésre jellemzően – a templomtérbe kapcsolódott, és csak az északi toronyba utólag beépített lépcső miatt falazták el az egyiknél.

A megrongált templom barokk sisakokat kapott, 1858–65 és 1872–79 közt pedig Essenwein nürnbergi építész purisztikus elvek szerint restaurálta, tornyait csürlős sisakképzéssel számottevően felmagasította.

Figyelemreméltó a zárt épülettömegének tömör megjelenése, mely különösen az apszisok felől világosan érzékelteti a belső tér bazilikális, és szentélyekkel bővülő alakítását. Ez az egyszerű, félreérthetetlen kifejezésmód olasz befolyás érvényesülését mutatja, az egyébként szinte ugyanolyan mértékben érzékelhető francia hatással szemben. Mértéktartó, inkább szűkszavú falfelületeiből leghangsúlyosabban gazdag tagozású és díszítésű főkapuzata emelkedik ki, mely az esztergomi kapu-típus magas fejlettségű képviselőjeként értékelhető.

Kereszthajója nincs. A nyugati főhomlokzat egyszerű, sima falfelületein kevés a díszítés. A két torony felső részén szintenként egy-egy kis méretű, két- illetve háromosztásos ablak, a háromszögletű oromfalon egyszerű kör alakú ablak. Az alsó szinten és a keleti homlokzat apszisain szépen faragott párkány fut végig, az apszisokat féloszlopok tagolják.

A főhomlokzat nagy, díszítetlen felületeivel éles ellentétben áll a félköríves főkapu és a déli mellékkapu gazdag kiképzése. A bélletes kapuk levéldíszes oszlopfői, az oszlopközöket kitöltő növényi ornamensek a – jáki templommal együtt – a hazai román kori művészet legszebb alkotásai közé tartoznak.

A templom belső elrendezése világos, áttekinthető. A magasra kiemelkedő főhajót a mellékhajóktól pillérek választják el, az előcsarnok fölött az épület teljes szélességében karzat húzódik. Bár a templom alapvetően megőrizte eredeti formáját, a hajók dongaboltozata már későbbi, valószínűleg a 17. századból való. A szószék, az oltárok, a színes ablaküvegek, valamint a berendezés nagy része a 19. századi helyreállításkor készült, ekkor javították ki a külső faragványok és a belső díszítések sérüléseit is. A főoltáron Szent Jakab szobra látható, lábánál a templom kicsinyített másával.

A lébényi római katolikus templom, egykori bencés apátsági templom fennállásának 800 éves évfordulóját 2006-ban ünnepelték. Az évfordulós megemlékezések kezdeteként 2005 augusztusában Pápai Lajos megyés püspök felszentelte a templom új nagyharangját, Gombos Miklós harangöntő mester munkáját.

Forrás:
Kőfalvi I.: A lébényi templom In.: Arrabona – Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
A lébényi Szent Jakab templom hivatalos oldala
Thullner István: Lébény

ElérhetőségBejutás módja

Szent Jakab templom
9155 Lébény
Templom tér 1.
Telefon: +36 30 255-1343
E-mail: szentjakablatogato@gmail.com

Nyitva tartás naponta:
9.00 – 18.00 Április 1 – Október 31-ig
10.00 – 17.00 November 1 – Március 31-ig

Belépődíjak:
Templomlátogatás idegenvezetés nélkül
Felnőtt // diák, nyugdíjas: 600 // 400
Idegenvezetés a Szent Jakab templomban
Felnőtt // diák, nyugdíjas: 900 // 600
A Szent Jakab templom részletes bemutatása
Felnőtt // diák, nyugdíjas: 1.200 // 800