Győr-Moson-Sopron megye középkori templomai » Szent Jakab apostol templom, Mórichida–Árpás

Árpás község Magyarország északnyugati részén, a Rába-parton, a 83-as, 85-ös és 86-os főútak között fekszik, Győrtől 32 km-re, Csornától 18 km-re. Közúton a 83-as útról (Győr–Pápa) Tét, Mórichidán át érhető el. A Rábán átívelő hídja fontos átkelőhely. A 85-ös útról, Csornáról Rábapordányon át, a 86-osról Rábacsanak leágazással Egyed községen keresztül közelíthető meg. Ma már a megyeszékhely vonzáskörzetéhez tartozik. Az első, 1030-ból való oklevéllel, amely a falu nevét említi, Szent István a bakonybéli apátságnak adományozta Árpást, majd 1037-ben az árpási rév jövedelmét is.

Az Árpás-ér partján, az árpási révnél épült monostornak Poknembeli Móric mester volt az alapítója. Pok-nembeli Móric — aki hasonló nevű, 1220-ban és 1223-ban királyi megbízásra Sopron vármegyében beiktatásokat végző Móricnak volt a fia — 1241-ben a mohi csatában IV. Béla életét mentette meg, mert a király életét fenyegető tatár harcost levágta. Móric mester szolgálatát a király sohael nem felejtette és Móricot mindenkor legkedveltebb emberei sorában találjuk. 1242 októberében Mórichidán, Móric mester birtokán szállt meg a délvidékről hazatérő király.

1242-től 1246-ig főpohárnok mester és 1243-tól győri ispán, 1247-től 1250-ig főasztalnok mester és nyitrai ispán, 1251 -tői 1259-ig királynéi udvarbíró és nyitrai ispán, 1263-tól 1270-ig pedig tárnokmester és emellett 1267-től kezdve baranyai ispán volt.

Az árpási prépostság alapítólevele 1251 -ben kelt és Pok Móricon kívül unokatestvére, Pok Márk, is kivette az adományozásból a részét. Az adományozott birtokok — Kapi, Tét, Pok, Barát-Sokoró és a velük kapcsolatos szántók, erdők, malmok, szőlők, — nem feküdtek Sopron vármegyében és így a megye gazdasági életét elsősorban csak a mórichidai hídvámnak a prépostság birtokába való jutása érintette. 1267-ben, haldokló nejének kérésére, még a drávaszentgyörgyi őt illető vám tizedét is a mórichidai premontreieknek adta Móric mester.

A mórichidai prépostság 1263-ban már kétségtelenül állott, amit az bizonyít, hogy IV. Béla király átírta az 1251. évi alapítólevelet, valamint Favus pannonhalmi apátnak a monostor birtokairól szóló kelet nélküli jelentését, amelyet a prépostságnak a király parancsára teljesített, birtokfelülvizsgálatáról írt és ezek alapján megerősítette a mórichidai premontreieket az adományul nyert birtokok élvezetében.

Azt, hogy a mórichidai premontrei prépostság honnan nyerte első szerzeteseit, nem tudjuk. Valószínű azonban, hogy elsősorban a közel fekvő Csornáról népesült be a monostor, amely azonban, eddigi tudásunk szerint, nem volt filiális függésben Csornával. A monostor temploma az Öreg-Rába és a Marcal között elterülő szigetszerű földsávon épült és mai formájában is tipikus képviselője a gótikába átmenő román stílusnak. Kőhiány miatt csak a kapuzatok és az ablakok keretei, valamint az oszlopfők készültek lajtamészkőből faragott kövekből. A kéttornyú templom többi része tégla építmény. A premontrei rend többi templomaitól eltérően csak egy hajója és egy egyenes karzáradéka volt eredetileg.

A mórichidai templom és rendház jelentősége Sopron vármegye középkori lakosságának lelki gondozása szempontjából elvitathatatlan. A közvetlen közelében lévő Árpás, amely az Öreg-Rábának balpartján épült a középkorban is Sopron vármegyéhez tartozott és csak a vele, szemben lévő Mórichida melletti Kis-Árpás puszta tartozott Győr vármegyéhez.

Így tehát a mórichidainak vagy árpásinak is nevezett premontrei prépostság lelkigondozásának köre a Rábaköz szomszédos falvaira is — Árpásra, Egyedre, Soborra, Rábapordányra, Bodonhelyre is kétségtelenül kiterjedt.

1561-ben megszűnt a prépostság, majd 1594-ben a falu is elpusztult. 1601-ben a nagyszombati klarissza apácák kapták meg a birtokot, s használták 1782-ig, a rend feloszlatásáig. 1782-től kincstári birtok volt.

Az 1992-es helyreállítás során kiemelték a középkori elemeket, és megszabadították a századok során rárakott vakolattól is. Ma éppen ez a dísztelen téglafelület lett a dísze. A templombelsőben a legértékesebb rész a szentély, ahol azonnal felismerhető a gótikus stílus. Az áldozó kezet mintázó zárókőben összefutó bordás ívek, a csúcsívben találkozó diadalív jellegzetes gótikus elem.

A kőbordás mennyezet alatt viszont már a barokk jelenik meg. Gazdag díszítésű az oltárépítmény: a korinthoszi oszlopok mellett négy, az orompárkány felett két szépen faragott szobor áll. Felettük felhőkoszorúban Mária monogramja látható. Az ismeretlen festő szép barokk főoltáképén A köpenyes Madonna védő gesztussal vonja köpenye alá Magyarország térképét. Alatta Lipót császár térdel, Wesselényi nádor, Nádasdy Ferenc országbíró, Zrínyi Péter horvát bán és Széchényi György győri püspök, a kép megrendelője társaságában.

A püspök talán Lipót császár és a magyarok megegyezését kívánta sugallni. Eredménytelenül, hisz a képen láthatók közül hárman Bécsben, illetve Bécsújhelyen a császár ítéletének áldozatává váltak. A szentély déli oldalán látható falsíkot Samoday József freskója díszíti, az ezzel szemben lévő falon pedig az 1790 körüli olajfestmény Szent Jakab apostolt, a templom védőszentjét ábrázolja. A mellékoltárok, a szépen faragott szószék és a nyolcszögletes lábazatú keresztelőkút XVIII. századi barokk alkotás.

Forrás:
Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
Árpás település hivatalos oldala
Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)
Miserend.hu

ElérhetőségBejutás módja

Szent Jakab apostol-templom
9132 Árpás
Dombiföld út

A templom csak előzetes bejelentkezés alapján látogatható, minimum 2 nappal előtte oda kell szólni telefonon.
Faller Marietta
Telefonszám: +36 70 / 546 09 15, +36 96 / 369 046
E-mail: mariettinafeller@gmail.com