Győr-Moson-Sopron megye középkori templomai » Szent András-templom, Ásványráró

Ásványráró Szigetköz középső részén a Duna mellett fekszik, Győr és Mosonmagyaróvár között szinte félúton. Önálló község a Szigetköz közepén, a Duna jobb partján, a szigetközi 1401-es számú út két oldalán. Győrtől 20 km, Mosonmagyaróvártól 22 km távolságra. Két település, Ásvány és Ráró egyesítéséből jött létre 1936-ban. 1250. december 4-én kelt oklevél említ először települést a mai Ásványráró közigazgatási területéről: a mai új-szigeti határrészen feküdt „Oltua” (Oltva) említése.

1332-ben már állt, s fel volt szentelve az ásványi Szent András-templom – írja több egyházi vonatkozású kiadvány. Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején a pápai (1332–1337. évi) tizedjegyzékek alapján (Budapest, 1891–1892) című könyv viszont nem említi. A templom egy 1342-ben kelt iratban is megjelenik.

A templomot feltehetőleg a Hédervári család építtette. Mivel Szent András apostol a halászok védőszentje, és Ásvány lakosságának nagy része halász volt, feltehetőleg ezért nevezték el a templomot erről a szentről. 1485-ben említik Ábrahám nevű plébánosát.

1532-ben a Bakics család a templom lerombolásával fenyegeti meg az ásványi jobbágyaikat, ha nem térnek át az evangélikus hitre, így a templom az evangélikus egyház kezére került. Az 1603-ban ellopott harangját 34 aranyforintért szerezték vissza az ásványiak. 1628-ban újjáalakult az ásványi katolikus egyházközség. Az 1629. évi Pázmány-féle összeírás, amely a török kor előtti állapotot rögzíti, említi Ásvány plébániáját az Esztergomi főegyházmegye Komáromi főesperességében.

1658-ban romjaiból építették újjá a templomot. Héderváry János címzetes scopi püspök, győri kanonok szentelte fel a templomot. Az 1679-1680 évekbeli árvizekben megrongálódott a templom, és vele együtt a lipóti, illetve a kenderesmedvei (már nem létező falu) templomok javára báró Viczay Jánosné Héderváry Katalin 75 aranyforintot hagyott 1681. évi végrendeletében.

Az 1700. évi árvízben megrongálódott templomot felújítása után 1703. június 3-án, Szentháromság vasárnapján szentelte fel Csíkszentgyörgyi Illyés András erdélyi püspök, esztergomi érseki vikárius. Ez időtől fogva a templom búcsúnapja Szentháromság vasárnapja. Ekkor az ásványi plébánia filiái Ráró és Dunaszentpál. 1719-ben leégett a templom és a plébánia, csak a sekrestye maradt épen a templomi felszerelésekkel.

Az 1754-ben a templomot már romosként írják le, a szentély nádtetős, a többi részén fazsindelyes. Három harangja van. A templomban három oltár van, középen Szent András apostol, jobb felől a Boldogságos Szűz, baloldalt Nepomuki Szent János tiszteletére. A kórus fából van jó orgonával. 1780-ban említik újra a három oltárát.

1788-ban a nyolc ablakos templom már teljesen fazsindelyes. Ebben az évben elszakadt Dunaszentpál filia Ásványtól, és Dunaszeggel együtt önálló plébániává vált. Ráró napjainkig Ásvány filiája. 1820-ban renoválták a templomot, a tornyon új tető épült, bővítették a szentélyt 3 és fél öl (6,65 méter) hosszúságban és új sekrestye épült. Az 1830-as árvízben több anyakönyv szétázott a plébánián. 1841-ben a templom harangjai 552 font (306,3 kg), 335 font (187,6 kg), és 85 font (58,1 kg) súlyúak voltak. 1844-ben említik a rózsafüzér társulatot. 1865-ben újból bővítették a templomot.

1904-ben a gróf Khuen-Héderváry család oldalhajókkal bővítette a templomot. Az első világháborúban elvitt harangok pótlására 1921-ben két harangot (a középsőt és a lélekharangot, mindkettőt a Szentháromság tiszteletére), 1923-ban a nagyharangot (Szent István király tiszteletére), készítettek a lakosság adományából Seltenhoffer Frigyes és fiai soproni harangöntő gyárában. 1929-ben a templom tetőszerkezetét és a palázást megújították, 1933-ban egy méterrel előretolták a kórus mellvédjét.

1934-ben Barakovits János építette mai orgonáját. 1945. április 1-én a szovjet csapatok aknával lőtték a falut, a templom tornya és tetőszerkezete kapott belövést. 1977-ben a templom külső felújítását a Műemléki Felügyelőség végezte, 60 000 forint értékben. 1993. május 31-én az Esztergomi főegyházmegyétől átkerült a Győri egyházmegyébe Ásványráró plébániája. Orgonáját a győri Jáky orgonaépítő műhely átalakította 1993-ban.

Ásvány Szent András apostol tiszteletére szentelt, 136 m² alapterületű templomának legrégebbi részei a 14. századból származnak, romjaiból 1658-ban építették újjá, majd 1820-ban, illetve 1904-ben bővítették. Négyszögletes tornyos, két oldalhajós templom. Az 1904-es bővítés eredményeként eklektikus stílusú. A 14. században épült templom kiemelkedő értéke a vörösmárványból készült keresztelőmedencéje 1430-ból. Napjainkban is Szent András apostol nevét viseli a templom, mint a középkori felszentelése után.

Forrás:
Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a 14. század elején a pápai (1332-1337. évi) tizedjegyzékek alapján (Budapest 1891-1892)
Magyar katolikus lexikon. I. kötet. (Főszerkesztő: Dr. Diós István. Debrecen. 1993)
Esztergomi sematizmus.1982 (Esztergom. 1982)
Tamás Gyula: Feltámadás a hullámsírból. Ásványráró község históriája. (Ásványráró, Ásványráró Község Önkormányzata) 1991.

ElérhetőségBejutás módja

9177 Ásványráró
Rákóczi utca 67.
Telefon: 96/580-002, 20/312-8805

A templomba való bejutással kapcsolatban érdeklődj a 96/580-002-es telefonszámon.