Győr-Moson-Sopron megye középkori templomai » Nagyboldogasszony templom és Premontrei Prépostság, Csorna

Az egykori Sopron megyei kisváros fontos vasúti és közúti csomópont. Ma Győr-Sopron megyéhez, a Győri püspökséghez tartozik, a Rábaköz gazdasági és kulturális központja. Szent Mihályról elnevezett premontrei prépostságát 1180 körül alapította a gróf Osl család. Javadalmait királyaink és magánosok adományai folyamatosan gyarapították. A reformáció idején a kanonokokat elűzték, s a prépostság 1694-ig világiak kezén volt. Ekkor visszatért a premontrei rend. A kolostor a XVIII. század elején előbb az alsó-ausztriai Pemegghez, később a morvaországi Olmütz (Olomouc) melletti Grádicshoz tartozott. II. József 1786- ban feloszlatta a rendet.

A XVIII. század végén súlyos tűzvész pusztította el a templomot és a települést is. I. Ferenc 1802-ben állította vissza a csornai premontrei prépostságot, amellyel három címzetes préposti cím is együtt járt: Jánoshida, Tűrje és Horpács. A rend innen látta el keszthelyi és szombathelyi gimnáziumát és két plébániát. 1950-ben ez a kolostor sem kerülte el a felszámolást.

A Szerecsen Mária néven emlegetett kegyképét 1757 körül Schrabel Tádé hozta magával a morvaországi Grádicsból. A kép előtt történt csodás gyógyulások hatására indultak meg a zarándoklatok. Sértetlenül került ki a kép az 1790. évi tűzvészből is, ennek hatására a búcsújárások még több embert vonzottak.

A premontreiek búcsújáró temploma különböző korok építészeti jegyeit hordja magán. Középkori eredetű a tornya a szentély mögött, ám berendezése barokk. Az előcsarnokban levő román kori kődombormű az ősi prépostság névadóját, Szent Mihály arkangyalt ábrázolja. A templom melletti rendház az 1700-as évek végétől több lépcsőben épült. Nepomuki Szent János kápolnája a XIX. században lett készen. A köztéri szobrok közül említésre méltó a városban a két Mária-oszlop és a Szent Donát-oszlop. Plébániatemplomát Jézus Szent Szíve tiszteletére építették.

Az apszis falai a nyolcszög három oldalával határolva zárják le a szentély keleti végét. Itt látható a későbarokk stílusban épített főoltár. Felépítménye magas lábazatán két oldalt egy-egy toszkán oszloppár kompozit oszlopfejezetén nyugszik az architráv, a háromrészes zárópárkány és ebből emelkedik a boltívbe a barokk homlokzat. Az építményt sárgás és vöröses színű, márványt utánzó olajfestés díszíti. A két szélső oszlop lábazata előtt füzérdíszes copf váza áll, a két-két oszlop között pedig egy-egy később odahelyezett szobor.

Az északi oldalon Boldog Gertrud, a déli oldalon pedig Szent Hermann József rendi szentek szobrai láthatók. A Nagyboldogasszony titulusát viselő templom főoltárképe, félkörives záródású keretben, a Boldogságos Szűz mennybevételét ábrázolja.” A képkeret felső részén kettős címer, legfelül az oltárépítmény homlokzatán a Szentháromság szoborcsoportja: az Atya és a Fiú felett a Szentlelket ábrázoló galamb, két oldalt egy-egy térdelve adoráló angyal. Az oltár eredeti tabernákuluma helyén a közelmúltban készült szentségház látható, amelyet még a korabeli copf, ezüst gyertyatartók díszítenek.

Szent Norbert mellékoltár, az északi falnál áll. A főoltárhoz hasonló egy-egy kompozitfejezetes toszkán oszloppáron nyugvó architráv tartja a már klasszicista tympanont. Félkörives záródású oltárképe Szent Norbertet, a premontrei rendalapítót ábrázolja érseki öltözetben palliummal, pásztorbottal és infulával, amint kezével gótikus stílusú monstranciát emel a magasba. A 19. század utolsó negyedében készülhetett féstmény Norbertre, mint magdeburgi érsekre utal.

Szent Ágoston mellékoltár, a déli falnál áll. Az előbbivel azonos kivitelben készült, csupán az oltárkép más. A nagy egyházatyát, egyházdoktort ábrázolja főpapi ruházatban, pásztorbottal, infulával. valamint jobb vállánál szárnyát emelő, csőrében szalagot tartó sassal. A két mellékoltár, egymással szembenézve arra utal, hogy Norbert kanonokrendje Ágoston szabályzatát vette át.

A RÁBAKÖZI BOLDOGASSZONY KEGYKÉPE

Kegyoltár, az északi falnál. Tiszta klasszicista stílusban készült oltár oldalt lizánával, felül szép timpanonzáródással. Oltárképe a “Szenecsen Máriá”- nak nevezett Szűz Mária kegykép. 1757-ben hozta magával a hradischi apátságból a csornai préposttá megválasztott Schrábl Tádé. A cseh festőiskolák stílusában készült kép az idők során erősen megbarnult; innen kapta elnevezését. A képet először a templom északi oldalán épült Szent Kereszt kápolnában helyezték el. 1790-ben egy tűzvész a templomot és a kápolnát is elpusztította, a Szűzanya képe azonban sértetlen maradt.

A templom újjáépítése után a kép díszes oltárra került. Ezután a nép igen nagy számban kereste fel a képet, mely előtt számos imameghallgatás történt. Közülük kiemelkedik az 1761-ben és 1763-ban bekövetkezett három csodás gyógyulás, melyeket levéltári adatok igazolnak. 1948-ban, az akkori Mária év során újabb csodás gyógyulás történt. A kegykép búcsúja május utolsó vasárnapján van.

Szent Vendel oltár a déli falnál az előbbivel azonos. Oltárképét Russ E. bécsi festő készítette 1874-ben. A szószék kerekded mellvédjét a tízparancsolat tábláinak, a monstranciának, a hit-remény-szeretetnek, Krisztus monogramjának fából faragott domborművei díszítik. A kerek kupolás hangvető keresztben végződik. A szószék 1790 körül készült, 1861-ben és 2000-ben felújították.

Szent Mihály kőcímer. A szentély északi falán függ a préposti ülőhely felett. A Sátánt legyőző arkangyal a prépostság névadója és védőszentje. A kőből faragott címer barokk stílusjegyeket visel.

Román kőszobor. A templom előcsarnokát alkotó, a préposti palota alatti bejárati előtér déli falába falazott kődombormű angyalszárnyas férfit ábrázol bokáig érő, bő redőzetű ruhában. Mindkét kezét maga előtt tartja, bal kezének tenyerét kifelé fordítja, jobb kezében pedig tekereset tart. Feje mögött dicsfény jellegű korong. A kőlap csonkán maradt hátlapján annyi kivehető, hogy az alak egy román fülkében áll. Valószínű, hogy ez a töredékes plasztika egy rornán friznek a megrnaradt része, nem központi alak, hanern egyik mellékfigura esetleg Krisztus, vagy Szűz Mária kíséretében. A kezében levő irattekerccsel talán a Jelenések könyve egyik angyalalakját személyesíti meg. Pontos meghatározása további kutatást igényel.

Az előcsarnokban, a két bejárati ajtó között levő Pieta-szobor barokkos lendületű szép alkotás. A templom 25 regiszteres, romantikus stílusban épült orgonáját 2003-ban újították fel.

Forrás:
Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
A Csornai Premontrei Apátság honlapja / opraem.hu

ElérhetőségBejutás módja

Csornai Premontrei Prépostság
9300 Csorna
Soproni út 65.
Telefonszám: (06 96) 261 518

A templomba való bejutással kapcsolatban érdeklődj a (06 96) 261 518-as telefonszámon.