Szent Anna körtemplom, Kallósd

Kallósd község Zala megyében, a Zalaszentgróti járásban található. A Zala folyó alsó szakaszán a folyómedertől nyugatra, a Apáti hátság északi részén, a nyugat-keleti irányú Kallósdi-patak völgyében bújik meg. Közúton megközelíteni csak egy irányból, a Zalaszentgrót–Zalacsány–Galambok útról Barátszigetnél nyíló 73208. számú bekötőúton lehet. A környező községekkel, Almásházával, a Zalaszentgróthoz tartozó Zalakoppánnyal és Bezeréddel földutak kötik össze. A Kallósdi-patak déli oldalán a domboldalon áll a Szent Anna-körtemplom, a falu ismert nevezetessége, körülötte temető, maga a település a patak északi, bal partján fekszik.

A település első említése 1217-ből származik mint Zalavár birtoka. Ezután nem sokkal hűbéri birtokká vált, plébánia templomát már 1260 körül Karacs fia Miklós építette eredetileg Szent Miklósnak szentelve. Kallósd a 14. századtól a kapornaki apátság birtokának részévé válik. A falu eredetileg azon a domboldalon feküdt, ahol a temető és a rotunda jelenleg is megtalálható. A 17. században a Kanizsa elveszte utáni rendszeres török dúlások során elhagyatottá válik. A visszatelepülés 1711-ben kezdődik, a kapornoki apát alacsony adókat ígérő ajánlatára főleg magyar és horvát nyelvű telepesek érkeznek, akik új helyen, már a völgy északi oldalára építkeznek. A népesség gyarapodásnak indult, a templomot 1740-ben építik újjá, miután véletlenül találják meg a régi falut teljesen elnyelő bozótosban.

A település egyetlen műemléke, híres nevezetessége a Szent Anna kerektemplom. Különlegessége, hogy a nagyon kevés jó állapotban fennmaradt rotundáink egyike. A jelenlegi településtől elkülönülten egy domboldal festői környezetében, a temető közepén áll. Román stílusú, kő alapzaton tégla falakkal rendelkezik, keleti oldalán kisebb félköríves apszis, lizénázott, délnyugati oldalán lőrésszerű félköríves (enyhén csúcsíves) ablakokkal épült. A harang alakú lemeztető és a belőle kiemelkedő kis faszerkezetes torony későbbi, az 1800-as években került az épületre, ebben az időben előtérrel is bővítették, de ezt az 1989–1993 közötti műemléki felújítás során elbontották. Bejárata a délnyugati oldalon, belső átmérője 5,8 méter, a szentélyt félkúptető fedi — maga a hajó kupolaboltozatos, a szentély födéme (belülről) félkupola, belülről nyolc csúcsíves ülőfülke van a falba vájva, lépcső vezet a fa karzatra.

Temetőben, szabadon álló, keletelt körtemplom, patkóíves szentéllyel. A hajó harang alakú tetőzettel fedett, rajta kisméretű faszerkezetes torony, a szentély félkúptetővel fedett. A hajó oldalán féloszlopos tagolás, enyhén csúcsíves ablakok. Kupolaboltozatos hajó, félkupolával fedett szentély, a hajó bejárati oldalán fakarzat. A hajóban nyolc, csúcsíves ülőfülke. Berendezése nincs. A hajó déli oldalán az 1880-as években épített, mára elbontott előcsarnok állt. 1938-ban és 1993-ban helyreállították.

Forrás:
Kallósd településképi arculati kézikönyv
Haris Andrea – Somorjay Sélysette szerk.: Magyarország műemlékjegyzéke / Zala megye

ElérhetőségBejutás módja

Kallósdi kerektemplom
8785 Kallósd
Kossuth Lajos u. 25.
Telefonszám: (06 83) 334 164

A templomba való bejutással kapcsolatban érdeklődj a (06 83) 334 164-es telefonszámon.