Somoskő vára, Somoskő

Somoskői vár, Somoskő (A vár Szlovákia területén helyezkedik el)

Közvetlenül a csupán 1924-ben meghúzott az államhatár szlovák oldalán – az alatta csak a felépítését követően létrejött magyarországi falutól így kerítéssel elválasztva – 526 méter magas, geológiai értékei – így az ún. bazaltlegyező – miatt is jelentős bazaltcsúcson emelkednek a Kárpát-medence egyik leglátványosabb ágyútornyos hegyivárának romjai: Somoskő vára.

A ma már mindkét országból látogatható erősség falainak helyreállítását az 1970-80-as években kezdte meg – nem épp szakszerű módon és minden előzetes régészeti kutatás nélkül, sokszor műrészleteket is elbontva – a szlovák műemlékvédelem helyi részlege. Ennek során tetőt kapott a nyugati ágyútorony és részben visszaépítették az egykori födémeket a déli ágyútoronyban is. A munka azonban félbeszakadt, nem került sor az összes falmaradvány állagvédelmére sem, ezért a már megerősített-konzervált részek is pusztulnak. Jelenleg tervezik a műemlékvédelmi munkák folytatását a vár környékén kiépített természetvédelmi tanösvény felújítása kapcsán.

A várat a Kacsics nemzetség Illés ágából származó Illés fia Péter emeltethette 1246 és 1268 között, vagy pedig az ő fiai, Leusták és Ják a 13. század utolsó évtizedeiben. Az utóbbiak 1310 körül Csák Máténak engedték át, kinek – s korábbi birtokosainak – halála (1321) után a király kezébe került. 1323-ban – ez a vár első okleveles említése – Károly Róbert kedvelt híve, Szécsényi Tamás kapta adományként. Ezután utódai uralták a család kihaltáig (1460). Ezután a guti Országh és a Losonci-család kezébe került, magát a várat később csak a Losoncziak birtokolták.

Fülek és Salgó 1554. évi török kézre jutatása után a hódoltság területébe beékelődve még több mint két évtizedig végvár volt, csak 1676-ban esett el. A tizenötéves háború elején, 1593-ban foglalták vissza. A 17. században Bocskai, Bethlen és Thököly is elfoglalta, majd II. Rákóczi Ferenc kurucainak is megnyitotta kapuját. 1711 után még sokáig használható állapotban voltak épületei, de a karbantartás hiánya miatt a 18. századra a vár nagyrészt rombadőlt, bár Nógrád monográfusa, Mocsáry Antal 1826-ban még számos, ma már ismeretlen részletét látta.

Régészeti adatok és a maradványok monografikus feldolgozása hiányában csak feltételezhető, hogy a vár legkorábbi formájában kb. 25×25 méteres kiterjedésű, szabálytalan négyszög alaprajzú lehetett, északi oldalán egy lakóépülettel, északkeleten bejárattal. Középkori kiépítéséről jelenleg több nem tudható, nem tudjuk, mikor épült ki a keleti szárny vagy a külső falak egy része. Funkcióját illetően ugyanakkor figyelemre méltó, hogy Losonczi Zsigmond 1501-ben a várban keltezett. Az erősség mai formáját alapvetően meghatározza a 16. század közepére helyezhető alapos át- és kiépítése, amikor nem csupán egy viszonylag modern védelmi rendszerrel vették körül, de lakóépületeit is reneszánsz műrészletekkel (nyíláskeretek, baluszteres folyosó/erkély) gazdagították.

A feltételesen Losonczi Istvánhoz köthető építkezés emlékét többek között egy, ma a magyar oldalon álló ún. Petőfi-kunyhóban elhelyezett címeres kőfaragvány – talán a várkapu tartozéka – őrzi. Az ekkor kiépült, közel háromszög alaprajzú védelmi rendszer – melynek köszönhető, hogy az erősség Fülek közvetlen közelében is még évtizedekig keresztény kézen maradt – a korábbi vármag sarkainak ágyútornyokkal való megerősítését és az azokat összekötő falak védhetőségének fedett védőfolyosókkal, kazamatákkal való fokozását jelentette.

A legnagyobb méretű nyugati, kerek ágyútorony négy, nagyrészt lőrésekkel áttört szintre tagolódik, talán alacsonyabb lehetett a déli nyújtottabb alaprajzú védőmű. Az északkeleti ágyútorony magába foglalta az erősség bejáratát is. Tőle tovább kelet felé egy teljesen még nem tisztázott formájú elővédmű kapcsolódik egy nyaktaggal a várhoz.

Forrás:
Feld István: Somoskő vára (Castrum 2005/1.)

ElérhetőségBejutás módja

Somoskő várát a Vároldal utcából érhetjük el Somoskő településen.

Nyitva tartás:
Minden nap 7.00 – 19.00 óra között.

Belépődíj: felnőttek 1,15 EUR, gyermekek 0,50 EUR.
A magyar oldalon a parkolás ingyenes.
Forintban és euróban is lehetséges a fizetés.