Református templom, Litér

Litér község első említésével a veszprémi káptalan 1082-es (hamis) birtokösszeíró levelében találkozunk, miszerint az egyháznak Lynther faluban négy jobbágya van, akik földjeiket és erdeiket közösen birtokolják. A község még 1290-ban is a veszprémi káptalan birtokában van. 1265-ben a fehérvári és veszprémi káptalan közötti peres ügyben a király által kinevezett bírák közt literi nemesek is szerepelnek. 1274-ben a Rátótiak gyulakeszi beiktatása során történik említés Lynter-i Gergelyről. 1394-ben Litér birtoklásával kapcsolatban Vylak-i Balázst és Pétert emlegetik okleveleink. 1488-tól kezdve a Literi, Essegvári, Palásthy, Kenessey, Benda családok birtokolják a falut. Az előrenyomuló törökök elpusztítják a község környékét, maga a falu is ,,pusztahely” 1557-ben, 1588-ban azonban újra lakott helyként emlegetik. A török idők elmúltával 1732-ben új telepesek szállják meg az elpusztult falu határát.

A templom legelső említésével 1472-ben találkozunk, ekkor újra szentelték a Szent Kereszt tiszteletére a veszprémi káptalan birtokában levő község templomát. 1582-ből azt olvassuk, hogy egytornyú, Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt temploma elhagyottan áll, a török pusztítás tarolta le a községet, a plébánia udvarát. A község tehát már a XI. században létezett, minden bizonnyal temploma is volt. Ellentmondónak látszik az 1582 körüli feljegyzés, amely az egytornyú templom védőszentjének Szent Jakab apostolt mondja. Ez minden, amit középkori okleveleink Litér templomáról tudnak.

A XVIII. századi feljegyzésekből megtudjuk, hogy a népes középkori község a török időkben teljesen elpusztult, lakói elszéledtek, temploma üresen és elhagyottan állt. Az Olaszfaluból kiűzött reformátusok 1732-ben telepedtek meg a pusztává lett község helyén. Lelkipásztoruk mintegy öt esztendőn át a romladozó templom falai között hirdette az igét. 1737-ben a reformátusok fatemplomot építettek maguknak. Demkovits József földbirtokos felhívására a veszprémi káptalan eltiltotta őket a pusztatemplom használatától. Az 1783-as kánoni látogatási jegyzőkönyv szerint a 7 öl 1 láb hosszú, 3 öl 1 láb széles (a torony belső szélessége 1 öl 4 láb), sekrestye nélküli középkori templom szentélyének boltozata bedőlt, kétszeresen lépcsőzött diadalívén még festés nyomai látszottak, négyszeresen lépcsőzött kapuzatának ormán középütt Mária (v. Mária Magdolna), két szélén egy-egy kőből faragott angyal-alak volt látható.

A türelmi rendelet után 1784-ben újra a reformátusok vették birtokukba a templomot, amelynek belső részében egy hatalmas – akkori becslés szerint 300 éves — tölgyfa állott. Engedélyt kaptak a templom rendbehozására, használatára. Az öreg tölgyet kivágták, fájából gerendákat ácsoltak. A parókia irataiból tudjuk, hogy 1862-ben az egész templomot átépítették. Jellegzetes, népi motívumokkal díszített, festett mennyezetét a néprajzi múzeumba szállították, a festett famennyezetnek azonban azóta nyoma veszett. Kapuzatát az egyszerű kőművesekre valló átépítés „nem tudta annyira kiforgatni eredeti alakjából, hogy XIV. századi (!) mivoltára rá ne ismernénk. A régi csúcsívek a bevakolás ellenére is jól láthatók. A portale legkülső íveit tartó oszlopok már eltűntek, de a feje mindegyiknek megvan. A keleti oszlopfőn átmeneti korbeli növénydíszítés, a nyugatin meg kettős állati alak van halfarokkal, madártesttel és nyakkal s két állati fejjel” — írja 1807-ben Békefi Rémig, a Balatonmelléki műemlékek monográfusa.

A kapuzat a templom déli oldalán nyílik, a kapunyílástól lépcsőzetesen tágul kifelé. Oszlopait leveles, palmettás oszlopfők koronázzák. Belső két oszlopa hengeres, minden különösebb ornamentika nélkül. Külső oszlopait egy-egy apostolfigura díszíti. A kapuzat kerete rizalitszerűen kiemelkedik a falból, a kifelé táguló oszlopok sorát a rizalit elé helyezett — konzolszerű oszlopfővel lezárt— oszlop fejezi be. Az oszlop a rizalit előtt fekvő oroszlán hátán nyugszik. Az oszlopfőket csúcsívesen záródó falhasábok fogják össze. A csúcsíves timpanon mezejét Maiestas-ábrázolás töltötte ki, a trónon ülő Krisztus jobb és bal oldalán angyalalak körvonala sejthető. Sajnos, a domborművet — minden bizonnyal a protestáns birtokbavétel idején teljesen megsemmisítették. Erősen rongált a két oszlopalak is. Az oszlopfők levéldísze csak a pusztító idő nyomait szenvedte meg, az ornamentika részletformái viszonylag épen, kisebb károsodásokkal vészelték át az elmúlt századokat. Megmaradt a fal síkjára merőlegesen elhelyezett oszloptartó oroszlánok közül a bal oldali, a fal elé ugratott falazaton azonban mindkét oldalon világosan látszik az oroszlánok posztamensének fészke.

Forrás:
Levárdy Ferenc: A litéri román kapuzat

ElérhetőségBejutás módja

Litéri Református templom
8196 Litér
Dózsa György u. 45
Telefonszám: 06 30 613 6419

A templomba való bejutással kapcsolatban érdeklődj a 06 30 613 6419-es telefonszámon.