Kisboldogasszony római katolikus templom, Gyöngyöspata

Gyöngyöspata városa a fővároshoz közel, a Mátra délnyugati lábánál, festői környezetben fekszik. A magyarok a honfoglalás óta lakják, Anonymus írása szerint „Árpád fejedelem nagy földterületeket adományozott a Mátra erdeiben két vezérének, Ednek és Edemennek, kiknek unokája, Pata később várat épített. Az ő utóda lett a későbbi magyar király, Aba Sámuel.”

Egy 1267-ben kiadott oklevélből úgy tűnik, hogy Aba Sámuel elsőszülött fiának egyenes ági leszármazottai birtokolták eredetileg Patát, az ősi nemzetségfői szálláshelyet, s ez meg is felel a középkori öröklésrend gyakorlatának. Pata községre vonatkozóan az első okleveles adat 1234-ből származik. Az Aba-nemzetségből származó és a Verőce megyei Nekcse birtokokról elnevezett Nekcsei I. Demeter ekkor kapta meg II. András királytól többek között Pata egynegyed részét, amely korábban a várispánság birtoka volt.

1282-ben már a birtokszerző unokájának Nekcsei III. Demeternek a birtokában volt a falu, aki később (1316-1338 között) a tárnokmesteri tisztet töltötte be a királyi udvarnál, 1338-ban fiú utód nélkül bekövetkezett halála után 1343-ban Miklós nevű testvérének fia, Nekcsei Denk mester kapta meg Nagy Lajos királytól Patát. A király itáliai hadjáratában részt vett Denk mester 1350-ben Aversa ostrománál megsebesült, majd hamarosan meg is halt. Örököse Pata birtokában fia, Nekcsei Sándor lett, később fia Zsigmond, aki azonban szembeszállt Zsigmond királlyal, s így ez megtorlásul 1403-ban elkobozta birtokait, többek között Patát is, majd hamarosan az Aba nemzetségbeli Kompolti István kapta adományul a királytól.

A királyi adományozás után derült ki, hogy a királyhoz hűtlenné lett Nekcsei Zsigmond már korábban elzálogosította 2000 aranyforintért a községet Szécsényi Frank országbírónak. Így a király megváltoztatta adományát és a községet új adomány címén Szécsényi Frank felesége, Kont Katalin és gyermekei kapták, Kompolti Istvánt pedig más birtokokkal kárpótolta a király. Pata az 1400-as évek közepére már mezővárossá bővült, e rangját 1871-ig őrizte.

A falu felett emelkedő Vár-hegyen már nem áll erődítés, egy nemzetiszínű zászló emlékeztet az Anonymus által is említett várra. A 10. században épült vár égetett fa-agyag technológiával készült, s az 1460. június 8-i csatában pusztult el, amelyet Mátyás király vívott a cseh husziták ellen, a király első csatáját épp itt harcolta meg. A harcokban való helytállásért Mátyás adómentességet biztosított a településnek. Az adománylevél másolata ma is megtalálható a mai Kis Boldogasszony templomban, csakúgy, mint az a bőrtűs kehely, melyet a győzelem emlékére kapott a település. A vár mellett 1010 körül épített Szent Péter főesperességi templom saját korában negyven település egyházi központjául szolgált, ám a tatárjáráskor szinte elpusztult. Helyét emlékpark őrzi.

Az 1300-as évek közepén új román stílusú római katolikus templomot emeltek a pataiak, amit később többször átépítettek, bővítettek majd a 15. században a gótika jegyében fedték át. A gótikus felépítésű szentély 17. században faragott barokk oltára nyolc méter magas, dél-lengyelországi mesterek műve. Az oltáron fekvő Jesse életnagyságú törzséből fa sarjad, ágain bibliai királyok és próféták dús aranyozású, festett szobrai felett koronás Mária trónol, karján a kisdeddel.

A fa törzsén iratszalagok kígyóznak az Énekek énekéből vett idézetekkel, az ágakon szőlőlevelek díszlenek. A kétoldalt felnyúló ágak koszorúként ölelik át a Mária születésének oltárképét a fa közepén. A fa törzse ezüstszínű, az ágak aranyozottak. A mennyezetet gótikus bordák tartják, közöttük leheletfinom ritmusban feszül a boltozás, a szentély északi falában gótikus szentségházat takar a kovácsoltvas rács és fog körül a korabeli kőkeret.

A templom további nevezetessége a “Patai graduálé”, amely az egyik 15. századi patai kántor kottáit és feljegyzéseit tartalmazza, csakúgy mint a Hertul mester motívumaival gazdagon díszített Nekcsei biblia, melynek eredetijét a washingtoni kongresszusi könyvtárban őrzik. A biblia Nekcsei Demeter – Károly Róbert tárnokmestere-, a település birtokosa megrendelésére készült.

Gyöngyöspata településen a Templom utca 1. szám alatt találjuk a háromhajós, keletelt, nyugati homlokzati tornyos, poligonális szentélyzáródású épületet. A hajóhoz délen előcsarnok, a szentélyhez északon sekrestye csatlakozik. A szentély és a torony sarkain támpillérek állnak. A templom két gótikus bejárata a toronyba és a déli előcsarnokba nyílik. A szentélyen négy, a déli mellékhajón három, kétosztatú valamint egy kör alakú gótikus ablak van. A sekrestye és az északi mellékhajó két-két ablaka barokk. A torony hat szintes, melyekből az alsó négyzetes alaprajzú, míg a többi nyolcszögletű.

Falait lőrés- és osztott csúcsíves ablakok törik át. Toronyalja ülőfülkés. A főhajó csillagboltozatos, a déli mellékhajó hálóboltozatos, míg az északi barokk mellékhajót élkeresztboltozat fedi. A hajók nyugati oldalán karzat található. A két boltszakaszos szentély keresztboltozatos, az élkeresztboltozatos sekrestye barokk ajtaja a szentélyből nyílik. Falképeket a szentélyben és a főhajóban láthatunk, ezek középkori falfestménytöredékek. A templom berendezése a 17–18. századból származik, főoltára és mellékoltára 17. századi. A keresztelőkút 18. századi. A templomot 1829-ben, 1887-ben és 1946-ban tatarozták, 1976-ban állították helyre legutóbb, az építész Koppány Tibor volt.

Forrás: Kovács Béla: A gyöngyöspatai templom történeti és régészeti kutatása Magyarország műemlékjegyzéke / Heves megye Gyöngyöspata város önkormányzatának hivatalos oldala Fotó: mapio.net

ElérhetőségBejutás módja

Kisboldogasszony-templom 3035 Gyöngyöspata Templom út 4.

A templom megtekintése előre egyeztetett időpontban lehetséges. Kapcsolat: Molnár Károly +36 30 239-2728