1 település 7 templom – Dörgicse

1 település 7 templom

Dörgicse

Létezik egy település Magyarországon, amely 7 templommal rendelkezik: három Árpád-kori templomromja, ugyanannyi evangélikus és egy katolikus temploma van. A festői szépségű falu, Dörgicse, a Balaton-felvidéken található. A Balatontól 4 km-re található település több, korábban különálló, mára már többé-kevésbé egybeépült településrészből áll. Dörgicse területén a 13-15. században 6 falu alakult ki: Boldogasszony vagy Alsódörgicse, Szentpéterdörgicse vagy Felsődörgicse, Szarkadörgicse, Akalidörgicse, Kisfaluddörgicse és Ságdörgicse. A korábbi települések ma településrészek. Alsó- és Felsődörgicse egyesítéséből 1950-ben keletkezett a község mai elnevezése.

 

Alsódörgicsei Boldogasszony templomrom

Alsódörgicse templomát először 1268-ban említik írásos források, ekkor a fehérvári őrkanonokság birtoka. Templomát Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Egyhajós, egyenes szentélyű, keletelt templomrom, a szentélytől északra valószínűleg sekrestyével. Nyugati végén a hajóval azonos szélességű háromemeletes torony, alsó szintjein boltozott kegyúri karzattal, legfelső emeletén két ikerablakkal.

 

Alsódörgicse templomát először 1268-ban említik írásos források, ekkor a fehérvári őrkanonokság birtoka. Templomát Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Egyhajós, egyenes szentélyű, keletelt templomrom, a szentélytől északra valószínűleg sekrestyével. Nyugati végén a hajóval azonos szélességű háromemeletes torony, alsó szintjein boltozott kegyúri karzattal, legfelső emeletén két ikerablakkal. Magasan áll a tornyot támasztó két támpillér közül az északi és a hajó északi fala, a többi fal alacsony és alig kivehető. A XVI. század második felétől – végétől 1754-ig az evangélikusok által használt, működő templom volt. Ekkor kulcsait át kellett adják a katolikusoknak, akik a templomot nem vették használatba. 1783-ban már romos volt.

Az alsódörgicsei evangélikus templom 1794-ben épült, észak-déli tájolású. A szószékoltár és az orgona egyaránt a 19. század végéről származik. A templom késő barokk stílusban épült. Egy kőtábla Zsédenyi, lelkész emlékét őrzi, akit hitéért börtönbe, majd gályarabságra ítéltek. Az alsódörgicsei evangélikus templom 1820 körül épült, késői barokk stílusban. Észak-déli tájolású. Tornya a déli oldalon magasodik. A torony alatt található az orgonakarzat 19. század végi orgonával. Apszisában álló oltárán Szent Imre képe látható. A keleti falon késő barokk szószék épült. Jellegzetessége még a szecessziós-népies kifestés.

 

Felsődörgicsei Szent Péter templomrom

 

A veszprémi határtól a Balatonig terjedő Dergecse föld felső része Feldergicse néven 1312-ben tűnik fel okleveleinkben. Birtokosai a tihanyi apátság – róla nevezik 1572-ben Apáti Dergicsének – valamint helyi nemesek. Közösen birtokolják az erdőket és kaszálókat. A falu neve egészen a 18. század végéig leggyakrabban az egyházi védőszentjétől kapott Szentpéterdörgicse alakban fordul elő, „felső” jelzője csak a 18. századtól lesz általános, bár a két névforma vagylagos alakban még a század második felében is előfordult.

A falu közepén, az evangélikus templom mögött áll a felsődörgicsei Szent Péter templomrom. Keletelt kettős templom két hajóval és két szentéllyel. Az északi, rövidebb hajóhoz belül patkóívű, kívül egyenes záródású szentély, nyugatról pedig négyzetes, belső sarkain pillérekkel erősített előtér csatlakozik. Önálló nyugati bejárata volt, amelyet befalaztak és így két ajtón át csak a déli templomon keresztül lehetett megközelíteni. A déli templom hosszú hajójához kelet felől vele azonos szélességű álkereszthajó csatlakozik, és ebből nyílik a szintén azonos szélességű, egyenes záródású szentély. Délről az álkereszthajó szélességében toldalék építmény, csontház csatlakozik hozzá. A déli templom falai a közös fal kivételével majdnem eredeti magasságban maradtak meg, az északi falait az ásatás tárta fel. A templomrom alaprajzi megoldásával hazánkban egyedülálló és korát tekintve is sok vitára ad alkalmat.

Cholnoky Jenő így írt az 1944-ben megjelent Balatoni Szemle című kiadványban a felsődörgicsei romról:

“Alsó-Dörgicsén áthaladva, egy kilométernyi távolban csakhamar feltűnik Felső-Dörgicse kisközség, benne a falu szélén emelkedő egytornyos, evangélikus templom szomszédságában, attól délkeletre áll a románízlésű, régi templom romja. Az egykor hosszúkás négyszöget bezáró határfalakból csak a déli oldalfal, továbbá a nyugati, és a szentélyt lezáró, keleti oromzatos fal maradt meg. Az egyhajós templomnak tornya nem volt. A hajóba vezető ajtó a déli oldalon nyílott; a hajó keleti részén keresztbe helyezett dongaboltozat volt a mennyezet, a hajóval egyenlő szélességű és egyenes záródású szentélyt pedig hosszirányú dongaboltozat fedte. Keleti végén keskeny, lőrésszerű ablak van, a déli falában pedig négy körös nyílással áttört, egy kőből faragott ablak világította a szentélyt. A nyugati fal közepén keresztidomú nyílást láthatunk. A hajó északi fala teljesein hiányzik. Az építmény korát a XII. század végére, vagy a XIII. sz. elejére tehetjük. Itt is szükség volna bizonyos megerősítő munkákra és az épületet védő nyeregtetőre, mert az idő vasfoga elvégzi pusztító munkáját. Ez a templom Szent Péter tiszteletére épült, azért a községet a középkorban Szent-Péter-Dörgicsének nevezték.”

 

Kisdörgicsei Szent Miklós templomrom

Kisdörgicse 1225-ben a Bogát-Radvány nembeli Ypolth fia, Albert birtoka volt, aki éppúgy, mint 1228-ban e nembéli Csepán fia Gyapoly, dörgicsei nemeseknek ad el földjeiből. A 13. században és később is a Bogát-Radvány nemzetségbeli Dobi és Monaki családok kezén volt.

 

Kisdörgicse 1225-ben a Bogát-Radvány nembeli Ypolth fia, Albert birtoka volt, aki éppúgy, mint 1228-ban e nembéli Csepán fia Gyapoly, dörgicsei nemeseknek ad el földjeiből. A 13. században és később is a Bogát-Radvány nemzetségbeli Dobi és Monaki családok kezén volt. 1333-35-ben, a három falu közül ez lehetett Füreddergicse, amelynek papja János volt, 1420 körül pedig Benedek a papja. 1959-ben az OMF feltáratta és részleges helyreállítással rögzítette a templom maradványait. Az ásatást Éri István irányította, építész tervezője Koppány Tibor volt.

A három középkori eredetű dörgicsei templom közül ez a legkisebb építmény. A kisdörgicsei Szent Miklós templomrom mérete 10×6 méter. Bazaltkövekből épült a 13. században. Alaprajza egyhajós, íves szentéllyel. Déli és nyugati homlokzatának egy része maradt meg nagyobb magasságban. Az oltár fedlapja feltételezhető eredeti helyére lett visszahelyezve. A középkori falazat és a konzerválás során beépített kövek között piros téglacsík mutatja a határvonalat. Déli homlokzatán 3 román kori lőrésablak lett kialakítva. Építészeti érdekessége a nyugati bejáratnál a 165 cm széles boltozati indítás.

A kisdörgicsei evangélikus templom a 17. század végén épült. Észak-déli tájolású teremtemplom. A déli torony alatt nyitott, ülőpadkán előtér van, ebből nyílik a templom. Egyszerű szószékoltárán Munkácsy Mihály, Krisztus Pilátus előtt című nagy képéből másolt Krisztus kép látható. A templom külső megjelenése, falai és boltozatai igényesebb megjelenést mutatnak, a falu lakossága jobb módú, nemesi réteg volt.

Forrás:
Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai
Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. – Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága 1944. április / 3. évf. 19. szám
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Éri István – Gerőné Krámer Márta – Szentléleky Tihamér: A dörgicsei középkori templomromok
forsterkozpont.hu